A floridai csatornákba menekültek a cápák a mérgező tengeri algavirágzás elől
Több száz cápa egy helyi csatornában keresett menedéket a mérgező algavirágzás elől Florida partjainál – írja a Guardian. Július 26-a óta négy cápafaj – kerekfejű pörölycápa (Sphyrna tiburo), feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus), dajkacápa (Ginglymostoma cirratum) és citromcápa (Negaprion brevirostris) – több száz példánya úszott be a Longboat Key-hez közeli csatornába.
A szakértők szerint a cápák azért húzódtak be a csatornába, hogy elkerüljék a vörösalga-virágzás hullámait. Idén szokatlanul erős volt az algavirágzás, márpedig ez halálos veszélyt jelent a tengeri élővilágra nézve, mivel a virágok igen erős idegmérget tartalmaznak. A méreg a tengeri táplálékláncba kerülve pusztítani kezdte a floridai vizek ökoszisztémáját.
Nem a felmelegedéstől, az algáktól tartanak
A szakértők eddig is tudták, hogy a felmelegedő óceánok hatására megváltozik az állatok fejlődése – de mi a helyzet a viselkedésükkel? Egy kutatásban a tudósok 12 Port Jackson-i cápát (Heterodontus portusjacksoni) helyeztek speciális tartályokba, hogy szimulálják az évszázad végi hőmérsékletet. A kísérlet eredményei alapján a floridai cápák nem a felmelegedő tengervíz, hanem az algavirágzás elől menekülhettek a csatornába
„Alapvetően nem láthatunk olyat, hogy a cápák ellepnének egy csatornát. Néha beúsznak, de nem olyan sokan, mint ahányat most jelentettek. Ez nem olyan jelenség, ami normális esetben bekövetkezett volna – vagyis ha nem jött volna az algavirágzás.”
– mondta Mike Heithaus, a Florida Nemzetközi Egyetem tengerbiológus cápaszakértője a LiveScience-nek.
Az algavirágok – a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum cikke szerint – egy autótróf planktontípus (fitoplankton), a Karenia brevis miatt mérgezők. A plankton potens idegmérget, brevetoxint termel, ami összezavarja az idegsejtek tüzelését.
Az algavirágzás a folyókból a tengerbe ömlő értékes tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor hatására indul meg. A túlzott tápanyagbevitelnek azonban megvannak a hátulütői: egyrészt az algavirágzás gyorssá és kontrollálhatatlanná válik, másrészt áradást és talajeróziót okozhat. A tápanyag-koncentráció növekedését ráadásul külső tényezők is serkentik – például a termőföldekről a folyókba kerülő, természetes és mesterséges eredetű trágya.
A vörösalga-virágzás a cápákon túl tengeri emlősökre, madarakra és teknősökre is veszélyes – és nemcsak rájuk, hanem az emberre is. A vörös alga nemcsak akkor kerülhet a szervezetünkbe, ha beúszunk a floridai vizekbe, hanem akkor is, ha megesszük a fertőzött hal húsát. A brevetoxin további kellemetlen tulajdonsága, hogy a tengervízen kívül levegőben is terjedhet, ami légzési nehézséget okoz asztmás, illetve más légzőszervi megbetegedéssel küszködő betegeknél.
Erőműbalesettől kaphattak erőre az algák
Az idei vörösalga-virágzási szezon már tavaly decemberben elkezdődött, és Floridában még sosem volt ilyen súlyos. Júliusra több mint 800 tonna hal, delfin és más tengeri élőlény pusztult el az állam partvidékeinél. Július 7-én lecsapott Floridára az Elsa nevű trópusi vihar, ami az állatállomány további pusztulásához vezetett. A partra sodródó tetemek a vörösalga-virágzás okozta károkat is láthatóbbá tette.
A szakértők szerint az idei intenzív vörösalga-virágzásnak a Piney Point erőműnél történt műszaki balesetnek is köze lehet. Márciusban meghibásodott az erőmű egyik víztározója. Március 30-án a karbantartók megnyitották a gátat, hogy csökkentsék a tározóra nehezedő nyomást. Az erőműből 132 millió liter, magas nitrogén- és foszfortartalmú víz ömlött a Tampa-öbölbe. A tengerbiológusok gyanítják, hogy a víz tápanyagtartalma hozzájárulhatott a vörös alga agresszív terjedéséhez.
Az alga fogy el előbb, vagy az élelem?
Az óceán vízminőségét vizsgáló Florida Fish and Wildlife Conservation Commission az elmúlt 8 napban többször mért nagyon magas brevetoxin-koncentrációt a St. Petersburghöz és Sarasotához közeli vizekben. Gyanítható, hogy a cápák emiatt kerestek menedéket a Longboat Key-hez közeli csatornában.
„Nem tudjuk, hogy minek a hatására vették be magukat a cápák ezekre a területekre, de a víz vegyi összetételének megváltozása, a víz oxigéntartalmának csökkenése, vagy a mérgek és a halpusztulás is okozhatták a cápák feltorlódását.”
– mondta Heithaus a Guardiannek.
Mivel a vörösalga-virágzás tetőzik, nehéz megmondani, hogy a cápák mikor térhetnek vissza a nyílt vizekbe – Heithaus szerint nem kizárt, hogy megvárják, amíg az idegméreg- és oxigénkoncentráció visszaáll a normálisra. Ez viszont azért is aggasztó lehet, mert ha a cápák kis területen zsúfolódnak össze, hamar felélhetik a környék erőforrásait, és nem lesz mit enniük.
„Ha ez elég sokáig tart, előbb-utóbb kifogynak az élelemből és az energiából, és sajnos sokan közülük – ha nem mindannyian – el fognak pusztulni.”
– mondta Jack Morris, a floridai Mote Marine Laboratory biológusa.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: