Miért fontos, hogy tudjunk éjjel álmodni?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A tudományt régóta foglalkoztatja, hogy miért alszik szinte az összes állat, annak ellenére, hogy az alvással töltött idő rontja a túlélési esélyeiket. A japánbeli Tsukuba Egyetem kutatói új bizonyítékokat találtak rá, hogy az agy az alvás egy bizonyos szakaszában frissítést végez saját magán: ez a gyors szemmozgás (rapid eye movement, REM) fázisában történik, amikor az álmaink a legintenzívebbek.

Korábbi tanulmányok során már többször mérték meg különböző módszerekkel az agyi véráramlási különbségeket a REM fázisban, a REM fázison kívül, illetve az ébren töltött időben. A Tsukuba Egyetem kutatócsoportja egy egérkísérlet-sorozatban egy új eljárással vizualizálta a vörösvérsejtek mozgását az agyi kapillárisokban, ahol a tápanyagok és a salakanyagok kicserélődnek az agysejtek és a vérsejtek között. A kísérletet alvó és éber egerekkel is elvégezték.

Hajashi Ju professzor, a tanulmány vezető szerzője a Medical Xpressnek elmondta, hogy egy különleges festéktípust használtak, ami fluoreszkáló fényben láthatóvá teszi az agyi ereket; ehhez a kétfotonos mikroszkópia néven ismert technológiát használták. A kutatók így közvetlenül figyelhették meg az el nem altatott egereknél a vörösvérsejt-áramlást a legfejlettebb agykéreg-rész, a neocortex kapillárisaiban.

A kutatók ezenfelül megmérték az agyi elektromos aktivitást is, hogy azonosítsák a REM alvás, a REM-en kívüli alvás és az ébrenlét fázisait, és felmérhessék az ezek közötti különbséget.

„Meglepő eredmények születtek. A REM alvás során rengeteg vörösvérsejt áramlott át az agyi kapillárisokon. A REM-en kívüli alvás és az ébrenléti fázis között nem volt különbség, ami arra utal, hogy a REM fázis egyedülálló állapot.”

– mondta Hajashi professzor.

A kutatók azzal is kísérleteztek, hogy megzavarják az egerek álmát. Ez úgynevezett visszapattanó (rebound) alvást eredményezett, ami a REM alvás intenzívebb, a korábbi zavarokat kompenzáló formája. Az agyi véráramlás mértéke a REM alvás során tovább nőtt, ami azt sugallja, hogy összefüggés lehet a véráramlás és a REM fázis erőssége között.

Amikor a kutatók ugyanezeket a kísérleteket megismételték az adenozin A2a receptorok nélküli egereken (ezek azok a receptorok, amiknek a blokádja miatt éberebbnek érezzük magunkat kávéfogyasztás után), azt találták, hogy a véráramlás kisebb mértékben nőtt a hagyományos és a visszapattanó REM fázisban. Hajashi professzor szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az adenozin A2a receptorok felelősek lehetnek az agyi véráramlás legalább néhány változatáért a REM alvásfázisban.

Mivel a véráramlás és a REM fázisok csökkenése összefügghet olyan betegségek kialakulásával, mint például az Alzheimer-kór – ami az agyi salakanyagok felhalmozódásával jár –, a kutatók szerint vizsgálatra érdemes lehet, hogy az agyi kapillárisokban a REM fázis során hogyan távozik el a salakanyag. A mostani tanulmány ígéretes alapot szolgáltathat ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen szerepet töltenek be az adenozin A2a receptorok ebben a folyamatban, mivel ezek megteremthetik az alapot az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kezelési eljárásainak kifejlesztéséhez.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: