Miért fontos, hogy tudjunk éjjel álmodni?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A tudományt régóta foglalkoztatja, hogy miért alszik szinte az összes állat, annak ellenére, hogy az alvással töltött idő rontja a túlélési esélyeiket. A japánbeli Tsukuba Egyetem kutatói új bizonyítékokat találtak rá, hogy az agy az alvás egy bizonyos szakaszában frissítést végez saját magán: ez a gyors szemmozgás (rapid eye movement, REM) fázisában történik, amikor az álmaink a legintenzívebbek.
Korábbi tanulmányok során már többször mérték meg különböző módszerekkel az agyi véráramlási különbségeket a REM fázisban, a REM fázison kívül, illetve az ébren töltött időben. A Tsukuba Egyetem kutatócsoportja egy egérkísérlet-sorozatban egy új eljárással vizualizálta a vörösvérsejtek mozgását az agyi kapillárisokban, ahol a tápanyagok és a salakanyagok kicserélődnek az agysejtek és a vérsejtek között. A kísérletet alvó és éber egerekkel is elvégezték.
Hajashi Ju professzor, a tanulmány vezető szerzője a Medical Xpressnek elmondta, hogy egy különleges festéktípust használtak, ami fluoreszkáló fényben láthatóvá teszi az agyi ereket; ehhez a kétfotonos mikroszkópia néven ismert technológiát használták. A kutatók így közvetlenül figyelhették meg az el nem altatott egereknél a vörösvérsejt-áramlást a legfejlettebb agykéreg-rész, a neocortex kapillárisaiban.
A kutatók ezenfelül megmérték az agyi elektromos aktivitást is, hogy azonosítsák a REM alvás, a REM-en kívüli alvás és az ébrenlét fázisait, és felmérhessék az ezek közötti különbséget.
„Meglepő eredmények születtek. A REM alvás során rengeteg vörösvérsejt áramlott át az agyi kapillárisokon. A REM-en kívüli alvás és az ébrenléti fázis között nem volt különbség, ami arra utal, hogy a REM fázis egyedülálló állapot.”
– mondta Hajashi professzor.
A kutatók azzal is kísérleteztek, hogy megzavarják az egerek álmát. Ez úgynevezett visszapattanó (rebound) alvást eredményezett, ami a REM alvás intenzívebb, a korábbi zavarokat kompenzáló formája. Az agyi véráramlás mértéke a REM alvás során tovább nőtt, ami azt sugallja, hogy összefüggés lehet a véráramlás és a REM fázis erőssége között.
Amikor a kutatók ugyanezeket a kísérleteket megismételték az adenozin A2a receptorok nélküli egereken (ezek azok a receptorok, amiknek a blokádja miatt éberebbnek érezzük magunkat kávéfogyasztás után), azt találták, hogy a véráramlás kisebb mértékben nőtt a hagyományos és a visszapattanó REM fázisban. Hajashi professzor szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az adenozin A2a receptorok felelősek lehetnek az agyi véráramlás legalább néhány változatáért a REM alvásfázisban.
Mivel a véráramlás és a REM fázisok csökkenése összefügghet olyan betegségek kialakulásával, mint például az Alzheimer-kór – ami az agyi salakanyagok felhalmozódásával jár –, a kutatók szerint vizsgálatra érdemes lehet, hogy az agyi kapillárisokban a REM fázis során hogyan távozik el a salakanyag. A mostani tanulmány ígéretes alapot szolgáltathat ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen szerepet töltenek be az adenozin A2a receptorok ebben a folyamatban, mivel ezek megteremthetik az alapot az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kezelési eljárásainak kifejlesztéséhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A reklámok már az emberi álmokat is célba vették
A Burger Kingen át a Microsoftig egyes nagyvállalatok már azon törik a fejüket, hogyan tudnák videó- és hangbejátszásokkal meghódítani potenciális vásárlóik álmait. A kísérletek még kezdetlegesek, de negyven kutató már nyílt levélben figyelmeztet a veszélyre.
Már az 1 órával korábbi kelés is jelentősen csökkenti a depresszió kockázatát egy gigantikus kutatás szerint
850 ezer ember genetikai adatait, alvási szokásait és hangulatzavarait vizsgálta egy amerikai kutatás. Minden egyes órával, amivel a bagoly típusok előrébb hozzák a lefekvés időpontját, negyedével csökkentik a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.
A kialvatlanságon a kávé sem segít
Egy kevés alvással töltött éjszaka után még segíthet az éberségen a reggeli kávé, de a tartós alváshiány csak felerősíti a koffein negatív hatásait, és az összetett feladatokra sem tud koncentrálni az ember, így számos munka, de még az autóvezetés is veszélyessé válik.