Egy 23 éves német diák tetszés szerint tudja szabályozni a pupillája nagyságát, holott korábban úgy vélték, hogy ez lehetetlen. A témáról szóló tanulmányt az International Journal of Psychophysiology augusztus 12-i számában jelent meg.

A pupilla mozgását két apró, ellentétes irányba ránduló izom szabályozza. Az izmok sötét környezetben kitágítják, világosban pedig összehúzzák a pupillát, így szabályozva a szembe áramló fény mennyiségét. A folyamatot korábban automatikusnak hitték: amikor belépünk egy sötét szobába, nem kell a pupillánk méretváltoztatására koncentrálnunk, hogy megtörténjen. A pupillák mérete nemcsak a fény hatására változhat: korábban megfigyelték, hogy izgalmi állapotban is kitágulhatnak.

A szakértők már korábban is tudták, hogy egyesek tetszés szerint, ám közvetett módszerekkel változtathatják meg a pupillaméretüket. Ha például az erős napsütésre gondolunk, az ugyanúgy összeszűkítheti a pupillát, mint ahogy a citromba harapás gondolata is beindíthatja a nyálelválasztásunkat. Azt viszont nem tudtuk, hogy a pupillák méretét közvetlen izommozgatással is szabályozhatjuk. Erre csak akkor derült fény, amikor a németországi Ulm Egyetem pszichológushallgatója felvette a kapcsolatot a tanulmány szerzőjével, Cristoph Strauch-sal, a hollandiai Utrecht Egyetem kísérletipszichológia-adjunktusával.

Megfeszítsem a pupillaizmaimat?

A hallgató – akire a LiveScience cikkében D. W.-ként hivatkoznak –elmondta, hogy 15-16 éves lehetett, amikor megfigyelte, hogy szabályozni tudja a pupillái méretét. Akkor vette észre, hogy rendelkezik ezzel a képességgel, amikor sokáig játszott videójátékokkal.

„A pupilla összehúzása olyan érzés, mintha megfeszíteném az izmokat [a szememben]; amikor kitágul, olyan, mintha ellazítanám őket.”

– mondta D. W. a kutatóknak. Eleinte úgy változtatta a pupillája méretét, hogy egy tárgy elé vagy mögé fókuszálta a tekintetét, de kis gyakorlással már enélkül is meg tudta csinálni. A kutatóknak D. W. azt mondta, hogy ilyenkor kizárólag a szemére koncentrál: nem kell elképzelnie, hogy sötétben vagy világosban van.

Strauch szerint D. W. esetét ez a képesség teszi különlegessé – az pedig egyedülálló, hogy a diák elmondása szerint közvetlenül érzi az izommozgásokat a szemében, miközben megváltoztatja a pupillái méretét. A kutatók ezt korábban elképzelhetetlennek tartották.

Az Utrecht Egyetem szakértői több kísérletsorozatot is végeztek D. W.-vel, mire megállapították, hogy igazat mond, és csakugyan akarata szerint változtathatja a pupillaméretét. Egy tesztben a kutatók megmérték a bőre elektromos vezetőképességét, hogy megvizsgálják, nem a fokozott mentális erőfeszítés hatására változik-e a pupillája mérete. A kísérlet azt igazolta, hogy nem.

A kutatók fMRI-vel is megvizsgálták D. W.-t, hogy ellenőrizzék, milyen agyterületek aktiválódnak a pupillamozgatáskor, és hogy valóban akarata szerint szabályozza-e a mozgást. A kísérlet pozitív eredménnyel zárult. Bár a kutatók nem tudták megállapítani, hogy D. W. csakugyan közvetlenül változtathatja-e meg a pupillaméretét, nem találtak rá bizonyítékot, hogy indirekt módszereket alkalmazna.

A vizsgálatok szerint D. W. 2,4 milliméteresre tudja tágítani, és 0,88 milliméteresre tudja összehúzni a pupilláját. Ezenfelül páratlan a fókuszálási képessége is: még akkor is szokatlanul élesen látja a tárgyakat, ha közvetlenül a szeme elé teszik őket, holott egy átlagember ezeket homályosabban látja. A pupillaméret kontrollálásával D. W. csaknem kétszer közelebb tarthatja a szeméhez ezeket az objektumokat, mint az átlagemberek, anélkül, hogy a látott kép elhomályosulna.

Strauch nem tartja kizártnak, hogy ezt a képességet mások is elsajátíthatják, de ehhez más, hasonló adottságokkal rendelkező önkénteseket is meg kéne vizsgálni, hogy egyértelműen kijelenthessék.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Honnan tudod, hogy meghaltál?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. március 29.

A halál beálltának kritériumairól folyó viták egyidősek a modern orvoslással. A pontos diagnózis igénye már az ókorban, sőt Jézus kereszthalála kapcsán is felmerült, Kossuth és Széchenyi pedig a sajtóban esett egymásnak azon, hogyan kell megállapítani a halált.

Akik nem tudnak képeket összerakni a fejükben – megfejtették az afantázia és a hiperfantázia titkát

Radó Nóra tudomány 2021. június 29.

Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.

Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak

Vajna Tamás tudomány 2019. szeptember 2.

Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.