A kutyák deríthetnek fényt az emberi demencia hátterére

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid szintje – állítják magyar és amerikai kutatók a GeroScience című gerontológiai szakfolyóiratban még augusztusban megjelent tanulmányukban.  Szerintük ez alátámasztja, hogy a kutyademencia jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét.

Mint az ELTE Etológia Tanszék honlapján közzé tett ismertetőben olvasható, az Alzheimer-kór egyik molekuláris jellemzője a béta-amiloid (Aβ42 vagy Abeta-42) peptid lerakódása az agyban, ami a kutyákban is előfordul. 

Javakorabeli ebFotó: Skapiou / Green Eye/Biosphoto

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Aβ42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és az életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Aβ42 mérésére az agyban, valamint a gerincvelői (cerebrospinális) folyadékban, de kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához ” – idézi a honlap Matt Kaeberleint, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítóját. 

Az amerikai kutatók ezért felvették a kapcsolatot Kubinyi Enikővel, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársával, aki Czeibert Kálmán állatorvossal és Sára Sándor genetikussal közösen 2017-ben létrehozta a Kutya Agy és Szövetbankot, amely a szövetminták tárolása mellett dokumentálja a kutyák korábbi kognitív teljesítményét is. Ez tette lehetővé az amerikai-magyar kutatócsoportnak, hogy összefüggést keressen és találjon a szövettani, molekuláris adatok és a viselkedési paraméterek között. 

Ennek eredményeként mindhárom vizsgált agyi régióban (prefrontális kéreg, temporális kéreg, hippocampus/entorhinalis kéreg) jelentős pozitív korrelációt találtak az Aβ42 és az életkor között, tehát minél idősebb volt az állat, annál magasabb volt az agyában a peptid szintje. A kognitív károsodás és az Aβ42-szint közötti kapcsolat arra utal, hogy az emberekéhez hasonló mechanizmus áll a kognitív hanyatlás hátterében a kutyákban is. 

A tanulmány szerint a kutyaagy Aβ42-szintje és a kognitív pontszámok közötti összefüggés megerősíti, hogy a gazdájukkal élő kutyák nagyszerűen modellezik azt a genetikai és környezeti sokféleséget, ami fontos szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában, de lehetetlen leképezni laboratóriumi környezetben. A kutatók úgy vélik, hogy a jövőben érdemes kutyákat is bevonni az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését célzó vizsgálatokba.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: