A terápiás kutyák simogatásának jótékony hatása még hetekkel később is kimutatható
A háziállatok tutujgatásának pozitív hatása az ember mentális egészségére jól ismert, és az újabb kutatások sorra megerősítik ezeket az eredményeket. Most épp a Washingtoni Állami Egyetem viselkedéskutatói vizsgálták azt, hogy a terápiás kutyák stresszoldó simogatása hogyan hat az egyetemisták koncentrációjára és tervezési képességeire.
Az AERA Open című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatás bizonyította, hogy a magas stressz-szinttel rendelkező hallgatóknak nemcsak rövid távon, de még hetekkel később is érzékelhetően javultak a kognitív képességei, miután részt vettek a négy héten át tartó terápiás programban. A kutatást vezető Patricia Pendry szerint az amerikai egyetemek ugyan általában nagyszerű munkát végeznek a tanulási nehézségekkel vagy mentális problémákkal küszködő hallgatók megsegítésében, de a hagyományos stresszcsökkentő megoldásoknál van egy hatékonyabb lehetőség: a terápiás kutyákkal való foglalkozás.
A kutatók 309 egyetemi hallgató alapvető kognitív funkcióit (a tervezéshez, szervezéshez, motiváláshoz, koncentrációhoz, memorizáláshoz szükséges készségeket) vizsgálták. A három éven át tartó vizsgálat során a hallgatókat véletlenszerűen osztották be három stresszkezelési programba: hagyományos egyetemi workshopokba, ahol meditációt, relaxáló feladatokat és a negatív gondolatok kiszűrését tanították nekik; terápiás kutyákkal való fogalkozásokba; valamint a kettő egyvelegébe.
A kutyás programban négy vagy öt főből álló csoportokban foglalkoztak és játszottak terápiás kutyákkal, profi kutyatrénerek felügyeletében, és arra ösztönözték őket, hogy beszéljenek a személyes stressztényezőikről. Míg a hagyományos foglalkozást végző csoport tagjainál alig észleltek javulást, a kutyás csoportban részt vevők egyértelmű fejlődést mutattak a tiszta gondolkodás és a stressz csökkenése terén.
„Az eredményeink bizonyító erejűek. Megfigyeltük, hogy a stressznek leginkább kitett hallgatók kognitív képességei javultak a legnagyobb mértékben az ember-állat interakció során. Az elért eredmények ráadásul még hat héttel később is érzékelhetők voltak” – idézi Pendryt a kutatást bemutató közlemény.
A washingtoni egyetem számos más felsőoktatási intézményhez hasonlóan tart stresszkezelési workshopokat, amelyek nagyjából úgy épülnek fel, mint egy kurzus: a hallgatók egy szakértő előadásán vesznek részt, prezentációkat tartanak nekik, és jegyzetelniük kell, miközben a minőségi alvás, a stressz és a szorongás kezelése, valamint a céljaik elérése érdekében tehető lépésekről oktatják őket. Bár ezek Pendry szerint is fontos témák, és egyes hallgatóknak valódi segítséget nyújtanak, a kutatók azt vették észre, hogy mivel a hallgatók ezeket egy újabb tanóraként élik meg, az ezzel járó stressz gyakran üti a stressz csökkentésére szolgáló megoldásokat.
Az ember-állat interakcióra alapuló programok ehhez képest segítenek a hallgatóknak a kikapcsolódásban, és abban, hogy stresszmentesen beszélhessenek a problémáikról. Mivel közben az állatokat simogatják, és játszanak velük, a pozitív cselekedetek és gondolatok segítenek tovább oldani a feszültséget. „Matekot nem lehet tanulni kikapcsolódással. De ha a tanulást vagy a koncentrálást segítő készségeket nézzük, az állati jelenlét nagyon erőteljes lehet. A nyugalom megőrzése hasznos a tanulásban, főként azoknak, akik kifejezetten stresszelnek az iskolától vagy tanulási nehézségekkel küzdenek” – mondta Pendry.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: