Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
Négy év kutatómunka után közzétették az első emberi pángenomot, ami a remények szerint segíthet egyes betegségek jobb diagnosztikájában, kezelésében, és abban, hogy a modern genomika vívmányai minden emberi populációnak hasznosnak bizonyuljanak. A Qubitnek a tudományos mérföldkövet Michael White amerikai genetikus kommentálta.
A Kínában zajló élőhelyvédelmi program annyira jól sikerült, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, így a populációk közötti génáramlás is erősen csökken.
A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.