A Római Birodalom bukása után kezdhettek el keveredni egymással a különböző európai népek
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
genetikai sokszínűség
A GMO-k ördögi kimérákból biotechnológiával nemesített klímamegváltókká válhatnak Európában
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
A párválasztást szabályozó kulturális stratégiával kerülték el a beltenyésztést a kőkorszaki Európa északnyugati részén élő vadászó-gyűjtögető népcsoportok
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
Itt az emberi pángenom, ami soha nem látott módon képezi le fajunk genetikai sokszínűségét
Négy év kutatómunka után közzétették az első emberi pángenomot, ami a remények szerint segíthet egyes betegségek jobb diagnosztikájában, kezelésében, és abban, hogy a modern genomika vívmányai minden emberi populációnak hasznosnak bizonyuljanak. A Qubitnek a tudományos mérföldkövet Michael White amerikai genetikus kommentálta.
Az óriáspandáknak árt a túl sok ideális élőhely
A Kínában zajló élőhelyvédelmi program annyira jól sikerült, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, így a populációk közötti génáramlás is erősen csökken.
Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását
A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.
A gombáknak jelentősebb a szerepe a biodiverzitásban, mint eddig gondolták
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
Csökkenő genetikai sokszínűségük miatt halhattak ki a neandervölgyiek
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
Új fajt is alkothatnak a déli féltekén megtalált kardszárnyú delfinek
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
Szédületes ütemben pusztulnak a vadon élő kávécserjefajok
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.