Ahol sok a fertőzött, előretörnek a tekintélyelvű politikusok
Cambridge-i pszichológusok szerint összefüggés van a fertőző betegségek kockázata, valamint az autoritariánus felfogás, a konzervatív választói attitűdök, sőt még a törvényalkotás között is. Ennek oka egyfajta viselkedésbeli immunrendszer, egy tudattalan magatartáskódex, ami segít a betegségek megelőzésében. Gyökere, hogy az ember tart az ismeretlen – ennélfogva fertőzésgyanús – emberek közelségétől.
Ahol nagyobb a fertőzés kockázata, ott ez a „parazitastressznek” nevezett viselkedés felerősödik, és ez nemcsak az attitűdökben, hanem a politikai meggyőződésben is megmutatkozhat. Ilyenkor a konformitás és az idegen csoportok elutasítása megnövekedik, tehát népszerűbbé válik a tekintélyelvű politika.
A Cambridge-i Egyetem kutatói az eddigi legátfogóbb tanulmányt készítették el arról, hogyan függ össze a patogének előfordulási gyakorisága az ideológiai meggyőződéssel, az eredményeket a Journal of Social and Political Psychology című folyóiratban publikálták nemrég.
Kiderült, hogy a magasabb fertőzési ráták hatására növekszik a tekintélyelvűség a közvélekedésben, a politikai vezetésben és még a törvényalkotásban is.
Az adatokat még a koronavírus-világjárvány előtt vették fel, de a tanulmány szerzői szerint most is megvan az esély, hogy a COVID-19 hatására felébredő konformitás és engedelmesség iránti vágy gyengíti a liberális politikai erőket.
Módszertan
A kutatáshoz az Egyesült Államokból származó fertőzési adatokat használtak fel az 1990-es és a 2000-es évekből, továbbá egy pszichológiai kérdőíves felmérés eredményeit, amelyet 2017-ben és 2018-ban végeztek el 206 ezer amerikai megkérdezésével.
Számos akkoriban terjedő ragályt vizsgáltak, például a fertőző májgyulladást, a herpeszt, a HIV-et, a kanyarót és a bárányhimlőt az amerikai járványügyi hatóság, a CDC 1993 és 2007 közötti adatai alapján.
Az amerikai eredményeket azután 47 különböző ország 51 ezer válaszadójával tesztelték úgy, hogy az autoritásfelmérésben adott válaszaikat összevetették az adott országban mért fertőzöttségi adatokkal.
Több fertőzés → több konzervatív
Azt találták, hogy azokban az amerikai nagyvárosokban és államokban, ahol korábban több fertőzés fordult elő, később többen voltak a tekintélyelvű politika felé hajló szavazók.
A leginkább tekintélyelvű amerikai államokban mintegy négyszer akkora volt az ezredforduló környékén a fertőzések gyakorisága, mint a legkevésbé autoritariánus területeken. Az országoknál ez a különbség valamivel kisebb, háromszoros volt. A kutatás szerint a magasabb régiós fertőzöttségi adatok összefüggtek a 2016-os elnökválasztáson Donald Trumpra leadott szavazatok nagyobb számával is.
A különbség meghatározásánál a kutatók számoltak azokkal a szocioökonómiai tényezőkkel, amelyek befolyásolják az ideológiai meggyőződést, így például a vallásossággal, illetve a jövedelmi és oktatási egyenlőtlenségekkel.
Több fertőzés → vertikális törvények
Mind az országokra, mind az Egyesült Államokra jellemző volt, hogy ahol nagyobbak voltak a fertőzési ráták, ott több „vertikális” törvényt hoztak, azaz olyan jogszabályt, amely aránytalanul sújt bizonyos csoportokat – mint például az abortusz szigorítása vagy bizonyos bűncselekmények súlyosabb büntetése. A „horizontális”, azaz mindenkit egyaránt érintő törvények nem mutattak ilyen összefüggést a fertőző betegségek terjedésével.
„Egyértelmű összefüggést találtunk a fertőző betegségek előfordulási gyakorisága, valamint a konformitás és a hierarchikus hatalmi struktúrák – azaz a tekintélyelvű politika tartóoszlopainak – preferálása között” – fogalmazott Leor Zmigrod, a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge-i Egyetem ideológiák és pszichológia összefüggéseit kutató szakértője.
Hozzátette, hogy a fertőzési ráták előrejelezték a politikai attitűdöket és a konzervatív szavazók számának alakulását, akárcsak az autoritariánus törvénykezést. Az összefüggés a földrajzi és történelmi elemzéseken átívelően fennállt. A húsz évvel korábbi fertőzési ráták pedig még 2016-ban is éreztették hatásukat, így szerinte feltehető, hogy ha a COVID-19 és növeli az autoritariánus politika népszerűségét, annak hatásai hosszú távúak lesznek.
A kutatásban a zoonotikus betegségekkel való összefüggést is vizsgálták, de csak az emberről emberre terjedő járványoknál állt fenn a kapcsolat, erősítve a feltételezést, miszerint ez a jelenség a viselkedésbeli immunrendszer része.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: