Irtózatos pénzért, 1,17 millió dollárért (kb. 340 millió forintért) kelt el Mary Shelley horrorklasszikusának, a Frankensteinnek az első kiadása a Christie’s aukciósház árverésén. A könyv ezzel a legdrágábban eladott nyomtatott könyv, amit nő írt, messze leelőzve Jane Austen Emmáját, ennek az 1816-os kiadása mindössze 205 ezer dollárt ért meg a licitálóknak. A Frankensteinre szánt összeg az aukciósház szakértőit is meglepte, eredetileg ugyanis mindössze 2-300 ezer dollár közötti árra számítottak.

Valódi könyvritkaságról van szó, felvágatlan példányról, amely 500 példányban jelent meg a londoni Lackington, Hughes, Harding, Mavor and Jones kiadónál 1818-ban. A korabeli közvélemény egy része megbotránkozással fogadta a történetet, a Quarterly Review-ban megjelent recenzió például azt a kérdést tette fel, hogy a szerzőnek vajon a szívével vagy a fejével van-e nagyobb baj, hogy ilyen undorító dolgokat eszel ki, miközben Walter Scott „eredeti alkotásként” és a költői képzelet szokatlan szálait megmozgató műként értékelte.

Inkognitóban, elégedetlenül

Azt akkor még nem tudták, hogy ki a könyv szerzője, Shelley ugyanis a megjelenését követően még négy évig megőrizte az inkognitóját, ahogy férje, Percy Bysshe Shelley is, aki írt ugyan egy előszót a kötethez, de azt sem írta alá. Mary Shelley akkor lépett csak elő a homályból, amikor Richard Brinsley Peake Presumption címen nagy sikerű színművé dolgozta át a darabot. Az ezt követő kiadáson már szerepelt az írónő neve, a könyv szerkesztését pedig apja, William Godwin filozófus vállalta magára. Shelley egyébként elégedetlen volt a művel, és jegyzetei szerint az egész történet elejét átdolgozta volna.

Ezt végül később, 1831-ben meg is tette, ez az átdolgozott kiadás számít ma a hivatalosnak, bár az írónő a jegyzetei tanúsága alapján még ezzel a verzióval sem volt elégedett, és további változtatásokat tervezett, ezekre azonban már nem került sor.

Annak ellenére, hogy maga a szerző elégedetlen volt a könyvvel, mára a horror és a science fiction egyik fontos mérföldkövének számít. A mű keletkezéstörténete is érdekes: 1815-ben az indonéziai Sumbawa szigetén történt vulkánkitörés következtében elmaradt a nyár, így Európán a következő évben éhínség söpört végig. Ez nem nagyon érintette az akkori angol irodalom krémjét, Percy Bysshe Shelley-t, Lord Byront és az ifjú John William Polidorit, valamint Mary Wollstonecraft Godwint sem, akik egy Byron által bérelt vidéki kastélyban húzták meg magukat, és a komor idő előtt tisztelegve kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást. A későbbi Mrs. Shelley itt találta ki a modern Prométheusz történetét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Frankenstein: a modern tudós születése

Dippold Ádám tudomány 2019. június 29.

Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.

Jobban bírják a koronavírus miatti stresszt a horror rajongói

Dippold Ádám majom 2020. szeptember 16.

Egy frissen megjelent tanulmány szerint kevésbé szoronganak a világjárvány miatt azok, akik katasztrófafilmekkel, horrorokkal és világvége-sztorikkal szórakoztatták magukat korábban. Igaz, a Mad Maxhez képest tényleg semmi különös nincs a mostani helyzetben.

Hosszabb lejtmenet után magához tért a globális műtárgypiac

Vajna Tamás gazdaság 2017. november 16.

Az aukciós világpiac közel 7 milliárd dolláros forgalmat ért el 2017 első felében, és 5,3 százalékkal növekedett 2016 első félévéhez képest, derül ki a világ egyik legnaprakészebb műtárgypiaci adatbázisával rendelkező francia Artprice elemzéséből.