A lezárások alatt megsokszorozódott a halálos kimenetelű autóbalesetek száma

A koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások miatt kevesebb autós volt az utakon, de a megmaradtak hajlamosabbá váltak a gyorshajtásra, ami több, halálos kimenetelű autóbalesethez vezetett – állapította meg egy új, a Transportation Research Record folyóiratban megjelent tanulmány.

Az Ohiói Állami Egyetem kutatói részletes forgalmi analízist végeztek az ohiói Franklin megyében 2020 februárja és májusa között – abban az időszakban, amikor a koronavírus miatt az állam kormányzója lezárásokat rendelt el. A kutatók megfigyelték, hogy bár a vizsgált időszakban csökkent a balesetek száma, több mint a kétszeresére nőtt a súlyos sérülésekkel vagy halállal járó ütközések száma.

„A bekövetkezett balesetek nemcsak azért voltak súlyosabbak, mert kevesebb torlódás volt az utakon, hanem a gyorshajtó sofőrök miatt is, akik gyakran alkohol vagy kábítószer hatása alatt vezettek.”

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Jonathan Stiles, az Ohiói Egyetem földrajztudomány-professzora.

Stiles kollégája, Harvey Miller, az Ohiói Egyetem professzora szerint a lezárások alatt kevesebbszer fordult elő, hogy az autósok az előttük haladó járműbe hajtottak, ugyanakkor jócskán megszaporodott az egy járművet érintő balesetek száma. Miller szerint minderről a városi útvonaltervezés aggasztó trendjei is tehetnek.

„A történtek azt bizonyítják, hogy az utakat gyorshajtásra, és nem biztonságos haladásra tervezték. Csupán a nagyobb forgalom akadályozza meg, hogy normális időkben a balesetek kimenetele súlyosabb legyen, de ha a forgalom megszűnik, a haladási sebesség megnő, ami súlyosabb kimenetelű balesetekhez vezet.”

mondta Miller a Phys.org hírportálnak.

photo_camera Fotó: SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

Kisebb forgalom, kevesebb karambol, több halálos baleset

A kutatók a tanulmány elkészítéséhez Franklin megye közlekedési információit, valamint az INRIX közlekedési magánvállalat valós idejű forgalmi adatait használták. Az INRIX sajátossága, hogy minden útszakaszra kiszámolja a referenciasebességet, ami az átlagos haladási sebesség abban az időben, amikor nincs nagy forgalom az utakon. (Ez a referenciasebesség általában a sebességkorlátozás határát közelíti.)

Az adatok alapján a karantén idején – március tizenötödike és május nyolcadika között – a forgalom sűrűsége 60 százalékkal csökkent, de az ütközések jellege, időpontja és súlyossága megváltozott az előző év ugyanezen időszakához képest.

A változás annyiban örvendetes volt, hogy a karambolok száma átlagosan napi 24,4-re csökkent az előző évi 75,8-hoz képest. A balesetek kevésbé voltak gyakoriak a reggeli és délutáni csúcsidőben, mint 2019-ben. A sofőrök csak az esetek 19 százalékában hajtottak bele az előttük haladó autóba – szemben a 2019-es 35,5 százalékkal –, de a csak egy járművet érintő karambolok száma 12,9 százalékról 25,3 százalékra nőtt.

„A hátulról belehajtás általában akkor fordul elő, ha nagy a forgalom az utakon, márpedig a koronavírus időszakában ez nem volt jellemző. A sebesség viszont sokkal nagyobb volt. Az egy járművet érintő balesetek jóval gyakoribbak, ha a sofőr nagy sebességgel halad, és elveszíti az uralmát a jármű fölött.”

– mondta Stiles.

Az egy évvel korábbi értékekhez képest a duplájára nőtt a gyorshajtásból fakadó balesetek száma is. (Ezek az adatok Franklin megyére vonatkoznak, de máshol, például Columbus megyében a gyorshajtásos balesetek száma a háromszorosára nőtt.)

photo_camera Fotó: SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

A helyzetet nemcsak a megváltozott forgalmi viszonyok súlyosbították, hanem a sofőrök alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásai is. A balesetek 3,3 százaléka vezetett súlyos sérüléshez vagy halálhoz, szemben az előző évi 1,5 százalékkal.

A biztonság előbbre való a gyorsaságnál

A kutatók szerint az eredményeket nemcsak biztonsági, hanem egyenlőségi szempontok alapján is érdemes elemezni. A tanulmány szerzői feltételezik, hogy a lezárások idején elsősorban az alapszolgáltatásokat nyújtó munkavállalók (essential workers) jártak autóval, akik között felülreprezentáltak a kisebbségekhez tartozók és az alacsony jövedelmű dolgozók.

„A munkavállalóknak el kellett jutniuk a munkahelyükre, így elsősorban őket veszélyeztették a kockázatosabb ütközések. Természetesen a karambolokért néha ők maguk voltak a felelősök, de nem mindig.”

– mondta Miller.

A kutatók szerint azzal a kérdéssel is érdemes foglalkozni, hogy milyen forgalmi viszonyok várhatók majd az utakon, ha egyre többen fognak otthonról dolgozni, vagy ha egy újabb veszélyhelyzet megakadályozza, hogy az emberek tömegesen keljenek útra.

Stiles szerint egy ilyen helyzet gyorshajtásra bátorítana: a forgalmi dugók helyett a balesetek megnövekedett kockázatával kéne számolnunk. A várostervezőknek ezért olyan közlekedésfejlesztési stratégiát kéne kidolgozniuk, ami lelassítja a forgalmat: például kevesebb sávot kéne tervezni a sűrűbben lakott területekre, és nemcsak a gyors haladást kéne szem előtt tartani. Miller is úgy látja, hogy az utcák és utak újratervezésénél az elsődleges szempontnak a biztonságnak kéne lennie, nem a sebességnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás