Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A zsarolóvírusos támadások száma egyre növekszik világszerte, a váltságdíjak már millió dolláros összegek is lehetnek, hogyan védekezzünk ellenük? A Qubit podcastjának vendége Kovács Zoltán, az első magyar kiberkommandó vezetője.
Fagyasztók, orvostechnikai eszközök, asztali számítógépek - néhány példa azokra az elektronikai készülékekre, melyeket otthonainkban használunk, és amelyeknek folyamatosan, áramszünet esetén is működniük kell. De hogyan lehet ezt a folyamatosságot áramkimaradás esetén is biztosítani?
Csökkent a forgalom, kevesebb volt a torlódás, és a balesetek száma is visszaesett, de az ütközések jóval gyakrabban voltak súlyosak vagy végzetesek a koronavírus-járvány kirobbanása után. A szakértők szerint a várostervezésnél nem a gyors haladásra, hanem a biztonságos közlekedésre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
Az irodákban, osztálytermekben vagy üzlethelyiségekben felgyülemlő szén-dioxid mennyisége szoros összefüggésben van a kilélegzett és még nem cserélt levegő mennyiségével. Mivel a koronavírus alapvetően aeroszolokkal terjed, a szén-dioxid mennyiségét mérő eszközökkel a levegő biztonsága is figyelemmel követhető.
Két év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a deepfake: az amatőr videók készítése egy gombnyomásra megy, de a profi kép- és hangmanipuláció sem kerül már 100 dollárnál többe. A politikai manipuláció mellett egyelőre leginkább kamupornóra használják, és a hírességek után most már mindenki célpont lehet, aki valaha töltött fel magáról képet az internetre.
Biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a karanténban megnövekedett webkamera-használat miatt a felhasználók fokozottan ki vannak téve a hekkertámadásoknak.
Mostantól legalább olyan hangosan kell zúgniuk az újonnan forgalomba hozott elektromos és hibrid gépjárműveknek, mint amekkora hangerőt egy zajosabb klímaberendezés produkál.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Lehet, hogy a Facebook vagy a Google lehallgatja szóbeli beszélgetéseinket, hogy célba juttassa a reklámjait, és lehet, hogy nem. Végül is tökmindegy: egy algoritmus ma már pontosabb képet tud alkotni egy felhasználó gondolkodásmódjáról, mint maga a felhasználó.