Már nemcsak a déli országokban kell erdőtüzektől tartani, hanem nálunk is
Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.
várostervezés
Az Alföld kiszáradása megelőzhető lenne, de ehhez a városoknak is át kell alakulniuk
Hogyan növelhető a háztartások energiahatékonysága? Milyen gátjai vannak annak, hogy zöldebb városokban éljünk? Ennek jártunk utána vajdasági szakértőkkel a Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk utolsó epizódjában.
Ferenc, Hunyadi, Klauzál: melyik budapesti tér a legélhetőbb a három közül, és miért?
Ahhoz, hogy egy városi tér jól használható legyen, nem elég odatenni egy hintát és lenyírni a füvet. Lopez Benjamin városfejlesztési szakértő három ismert pesti teret vizsgált meg, hogy kiderítse, melyikből mennyire sikerült élhető helyet varázsolni.
Yasha Young: Illegális vagy sem, én az üzenetre koncentrálok
A street art nem a házfalak dekorálását jelenti, hanem benne van a társadalomkritikai potenciál és a városi terek újragondolásának lehetősége is, állítja az amerikai kurátor, aki épp a pécsi Street Up program nyitókiállításán dolgozik.
A klímaváltozás elleni harc a kertben kezdődik
Egy nagyvárosban a legtöbb zöldfelület magánkertekben, széttagozódva található, ezért közös ügyünk azokat rendben tartani. De van-e kiút a térkő, a rövidre nyírt gyep és a tujasor szentháromságából?
A múlt és a jövő határán: 150 éves Budapest, a kontrasztok városa
A nyugat és a kelet határán egyensúlyozó, Buda és Pest ellentétei között lavírozó főváros múltjáról és jövőjéről Demeter Nóra építész és a városi sétákat szervező Merker Dávid beszélgetett a Glossza új adásában.
Velencei kanálist álmodott a Budafoki útra a mesterséges intelligencia és egy csapat urbanista
Zöldebb Madách tér, gyalogos Király utca, virágba borult Fény utca: így néz ki Budapest, ha összeáll a DALL-E 2 és egy csapat városszerető fiatal.
Gyorsabban süllyednek a legnagyobb partmenti városok, mint ahogy a tengerszint emelkedik
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Ha meg akarod tudni, hogyan működik egy város, készítsd el digitális ikerpárját!
Pintér László professzor és csapata már Győr, Bécs és Montevideo városrészeinek virtuális mását is felépítette, hogy a városfejlesztők átfogó képet kaphassanak arról, milyen klimatikus és költségvetési hatásokkal járna például a tetőkertek, parkok vagy vizes élőhelyek kialakítása az urbánus közegben.
Budapest, a férfiváros
Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
A városi terek igazságosságát és a fogyatékossággal élők térélményét járják körül a CEU Határtalan Tudás sorozatának péntek esti beszélgetésén
Hogyan éli meg egy kerekesszékben ülő a keskenylépcsős aluljárókat és a macskaköves utcákat? Mit üzennek ezek a térelemek, és milyen szerepet szán az éppen aktuális hatalom a fogyatékossággal élőknek? Ez lesz a témája a péntek délután fél 6-kor kezdődő online beszélgetésnek.
A lezárások alatt megsokszorozódott a halálos kimenetelű autóbalesetek száma
Csökkent a forgalom, kevesebb volt a torlódás, és a balesetek száma is visszaesett, de az ütközések jóval gyakrabban voltak súlyosak vagy végzetesek a koronavírus-járvány kirobbanása után. A szakértők szerint a várostervezésnél nem a gyors haladásra, hanem a biztonságos közlekedésre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
Miért undorodnak a magyarok a modern építészettől?
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét
A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.
Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után?
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.