Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
Hogyan éli meg egy kerekesszékben ülő a keskenylépcsős aluljárókat és a macskaköves utcákat? Mit üzennek ezek a térelemek, és milyen szerepet szán az éppen aktuális hatalom a fogyatékossággal élőknek? Ez lesz a témája a péntek délután fél 6-kor kezdődő online beszélgetésnek.
Csökkent a forgalom, kevesebb volt a torlódás, és a balesetek száma is visszaesett, de az ütközések jóval gyakrabban voltak súlyosak vagy végzetesek a koronavírus-járvány kirobbanása után. A szakértők szerint a várostervezésnél nem a gyors haladásra, hanem a biztonságos közlekedésre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
Júniustól a Zollergasse közepére telepített 25 éves platánokból álló fasor és a szivacsváros-elv alkalmazása klimatizálja az utcát – írta szerdai közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája. Az osztrák főváros egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, és különösen magas a hőségnapok száma.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
Jövő szombaton rendezik meg a CEU fesztivált műhelyprogramokkal, előadásokkal, koncertekkel és rövidfilm-bemutatóval.
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.