Csak néhány napot kell várni, és kiderül, Karikó Katalin megkapja-e az idei Nobel-díjat is
Egymás után nyerte a díjakat idén Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem biokémikus professzora, a BioNTech alelnöke, miután ő szabadalmaztatta az mRNS-alapú oltóanyagok technológiáját, ennek pedig óriási jelentősége lett a koronavírus-világjárvány kezelésében.
Kutatótársával, Drew Weissmannal évtizedeken át dolgoztak a hírvivő RNS-en alapuló oltástechnológián, amelynek első gyakorlati alkalmazása a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája lett. A páros nemrég elnyerte a 2021-es Lasker-DeBakey Klinikai Orvosi Kutatási Díjat, ami 250 ezer dolláros honoráriummal jár, néhány héttel korábban pedig a tudomány Oscarjának számító, 3 millió dollárral járó élettani Breakthrough-díjat.
Miután a Moderna társalapítója, Derrick Rossi őssejtbiológus nemrég azt mondta, a párosnak egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték meg utóbb a Nobel-díjat is, a LiveScience nemrég azt latolgatta, vajon megkapják-e Karikóék a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését is.
A kérdés pedig nem is lehetne aktuálisabb, hiszen jövő hétfőn az orvosi Nobel-díjakkal elkezdődik a 2021-es tudományos díjeső. A kémiai Nobel-díjasok bejelentésére szerdán kerül sor.
Mary és Albert Lasker 1945-ben alapított díjat azoknak a tudósoknak az elismerésére, akiknek a biológiai és klinikai kutatásai segítenek az emberi egészség fenntartásában. Karikó és Weismann óriási eredménye, hogy rájöttek, hogyan juttathatják a sejtekbe biztonságosan az egyedi mRNS-t úgy, hogy ne váltsanak ki ártalmas immunválaszt. Természetes formájában a hírvivő RNS információt visz a DNS-től a sejtek riboszómáihoz, ahol az új fehérjék készülnek. Az mRNS vakcinák ugyanezen az elven utasítják a sejteket, hogy speciális proteineket építsenek, a koronavírus elleni oltás például arra veszi rá a sejteket, hogy építsék meg a vírus tüskefehérjéjét, így az immunrendszer megtanulja felismerni a patogént.
Ennek a vívmánynak nemcsak a mostani világjárványban van óriási jelentősége, hanem a jövőben is egy sor betegség ellen lesz bevethető. Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának vakcinákra specializálódott immunológusprofesszora már megkezdte a kísérleteket a HIV, a genitális herpesz és az influenza elleni mRNS vakcinákkal. Eközben Karikó a rák és a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegségek ellen teszi próbára a technológiát. Weissman laboratóriuma 150 másik laborral dolgozik együtt világszerte, akkora az érdeklődés a technológia iránt.
A kutatópáros augusztusban a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz biológiai és biokémiai díjat is elnyerte, amellyel az orvostudományokban végzett úttörő munkát szokták honorálni. A Rosenstiel-díjat pedig azért kapták meg februárban, mert sorsfordító munkát végeztek az orvostudomány területén.
A Lasker-díj 75 éves történetében 95 korábbi nyertes kapott később Nobel-díjat. A 106 Horwitz-díjas közül 51-en lettek utóbb Nobel-díjasok is, míg a 93 Rosenstiel-díjasból 36-an. Arról nem is beszélve, hogy a ChemistryViews magazin szeptemberi szavazásán Karikó lett az egyik legerősebb jelölt a 2021-es kémiai Nobel-díjra.
Ugyanakkor a Rosenstiel-díj és a Nobel-díj között általában kilenc év is eltelik, könnyen előfordulhat tehát az is, hogy Karikó és kutatótársa nem idén, hanem néhány év múlva nyeri el a legnagyobb elismerést, amit kutató kaphat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
