Az mRNS-oltások az influenza és a légúti vírusok elleni harcot is forradalmasítják

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A koronavírus ellen mutatott áttörő hatásossága után az mRNS oltási technológia hamarosan más légúti fertőző betegségek megelőzését is forradalmasíthatja.

A jelenleg használt mRNS-oltások kifejlesztői, az amerikai-német Pfizer-BioNTech és a szintén amerikai Moderna nemcsak a koronavírus jövőbeli változásával kívánják tartani a lépést, hanem a szezonális influenzával szemben is bevethető oltásokon dolgoznak.

Ha a jelenleg folyó klinikai vizsgálatok sikerrel zárulnak, három másik, főleg kisgyermekeket és idősebbeket veszélyeztető, légúti úton terjedő vírussal szemben lehetnek hamarosan oltásaink az mRNS-nek és egyéb új generációs oltási technológiáknak köszönhetően. Az is reális lehetőség, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezhetünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és akár más légúti fertőző betegségek ellen.

Boosterekkel a koronavírus veszélyes variánsai ellen

Az mRNS technológiát alkalmazó vakcinák lipid gömböcskékbe csomagolt, hírvivő RNS-molekulák segítségével juttatják sejtjeinkbe a megcélzott vírus egy adott fehérjéjének legyártásához szükséges információt, amit ezután az immunrendszer felismer.  Ez a koronavírus elleni vakcinák esetén az S-tüskefehérje stabilizált verziója. A Pfizer és a Moderna mRNS-oltásai a rendelkezésünkre álló legmegbízhatóbb adatok szerint nagyon magas fokú védelmet nyújtanak a súlyos covid-megbetegedéssel szemben, illetve jelentős védelmet adnak a tünetes megbetegedéssel ellen, még a delta variáns esetén is.

Korábban a Qubiten részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen érvek szólnak a koronavírus oltások újabb dózissal való megerősítése mellett. Ilyen például a megfertőződés és enyhe megbetegedés elleni védelem feltornázása, amely hónapokkal a második oltást követően csökkenhet.

A Pfizer-BioNTech Comirnaty (BNT-1672b2) oltása kezdeti, 96 százalékos enyhe covid- megbetegedéssel szembeni védelme 6 hónap után 84 százalékra csökkent a hosszú távú klinikai vizsgálatban, de az oltás továbbra is jelentős védelmet biztosít a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedéssel szemben. Az oltást augusztus 23-án, a tavaly decemberi vészhelyzeti engedélyt követően teljes jóváhagyással ruházta fel az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági és gyógyszerészeti hivatala, az FDA.

A Moderna Spikevax (mRNA-1273) oltása, amely szintén az FDA teljes jóváhagyási folyamata alatt áll, 93,2 százalékos hatásosságot mutatott az enyhe, tünetes megbetegedéssel szemben, a második dózistól számított 6 hónapot követően, ami kevesebb mint 1 százalékos csökkenést jelent a harmadik fázisú klinikai vizsgálat 94,1 százalékos eredményéhez képest.

A Pfizer-BioNTech dolgozik specifikusan a koronavírus beta (dél-afrikai) és delta (indiai) variánsa elleni oltásokon, de a vállalatok egy nemrég a MedPageToday-nek eljuttatott közleménye alapján biztosak a jelenlegi oltásuk hatásosságában, illetve megfelelőnek tartják az eredeti oltás harmadik dózisként való használatát a vírussal szembeni védelem megerősítésére.

A Moderna jelenleg négy különböző variáns-specifikus, illetve egyszerre több variánst is tartalmazó oltást fejleszt. Ezek közül három már a második fázisú klinikai vizsgálatban van: a beta variáns elleni mRNA-1273.351, a deltavariáns-specifikus mRNA-1273.617 és a beta, valamint eredeti koronavírus-variánst tartalmazó mRNA-1273.211. Emellett klinikai vizsgálat előtt áll az mRNA-1273.213, amely a beta és delta variánsok tüskefehérjéjét kódolja. A variánsok egy oltásban való kombinációjával a Moderna a nyilvánosságra hozott információk szerint a vírus evolúcióját kívánja leelőzni.

A Moderna továbbá egy új generációs koronavírus vakcinát is szeretne sikerre vinni, az mRNA-1283-at, mely egy normál hűtőben, 2-5 fokon is hosszabb távon tárolható oltás lehet, ellentétben a jelenleg alkalmazott vakcinával. Az mRNA-1283, amely jelenleg első fázisú klinikai vizsgálat alatt áll, a vírus tüskefehérjéjének két kulcsfontosságú részét, a receptorkötő domént (RBD) és az N-terminális domént (NTD) kódolja.

Bevetjük az mRNS-t az influenza ellen

Bár az influenzavírusok más légúti úton terjedő kórokozókkal együtt a járvány elleni védekezésnek köszönhetően az elmúlt másfél évben visszaszorultak, nem búcsúzhatunk el tőlük véglegesen. A szezonális influenzáért négy influenza-vírustörzs felel, amelyek becslések szerint egy átlagos évben világszerte 3-5 millió súlyos megbetegedésért felelősek, és 290-650 ezer halálos áldozatot követelnek.

Az influenzás megbetegedések megelőzésének – a maszk, távolságtartás és kézmosás immáron megszokott eszközei mellett – elsődleges módja az influenza elleni védőoltás. A Magyarországon is alkalmazott inaktivált vírust tartalmazó vakcina nem képes megbetegedést okozni, és a legtöbb évben a védőoltások 40-60 százalék hatásosságú védelmet adnak az influenza ellen. Van azonban, amikor sajnos kevesebbet, részben az oltás összetétele és keringő influenzavírusok változatai közötti eltérések miatt.

A Moderna szerint az mRNS technológia erre is megoldást adhat azzal, hogy az oltás megtervezését és legyártását időben közelebb hozzák a téli-tavaszi influenzaszezonhoz . Jelenleg a Pfizer-BioNTech és a Moderna is dolgozik kifejezetten influenza elleni védőoltáson: az előbbi cégek BNT161 kódjelű kísérleti oltása klinikai tesztelés előtt áll.

Ennél előrébb jár a Moderna szezonális influenza elleni oltása, az mRNA-1010, amely sikeresen túl van az első-második fázisú klinikai vizsgálaton, a második-harmadik fázis pedig előkészítés alatt áll. Az egydózisos oltás az A(H1N1), az A(H3N2), az influenza B/Yamagata és az influenza B/Victoria törzsek ellen nyújthat védelmet a vírusok hemagglutinin fehérjéjének kódolásával.

És hogy mit értünk az említett klinikai vizsgálatok alatt? Az első fázis általában kis számú, egészséges önkéntes részvételével zajlik, és elsősorban az oltások biztonságosságát, másodsorban az általuk kiváltott antitestválaszt hivatottak tesztelni. A kombinált első-második fázis emellett az oltások megfelelő dózisának kiválasztását is lehetővé teszi. A második-harmadik fázisú vizsgálat már kifejezetten az oltás hatásosságát teszteli a meghatározott klinikai végponttal, azaz például a betegség kialakulásának megelőzésével szemben, amit aztán a még nagyobb mintás, harmadik fázisú vizsgálatban akár külön is lehet vizsgálni.

RSV, hMPV, PIV3 – vírusok, amik ellen most lehet először oltás

A koronavíruson és az influenzán kívül is vannak olyan légúti úton terjedő, egyes korcsoportokban esetenként súlyos megbetegedést okozó vírusok, amelyekkel szemben ideális lenne az oltás.

A legfontosabb talán az RSV (Respiratory Syncytial Virus) által okozott, főleg újszülöttekre, kisgyermekekre és 65 év feletti felnőttekre veszélyes megbetegedés  elleni vakcina. Bár ez a kórokozó általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoz, súlyosabb esetben gyermekeknél a tüdő hörgőinek beszűküléséhez, idősebbeknél tüdőgyulladáshoz vezethet. Az amerikai járványügyi központ, a CDC adatai szerint az RSV miatt az Egyesült Államokban évente 58 ezer 5 évesnél fiatalabb újszülött és kisgyermek szorul kórházi kezelésre. A betegség az idősebb korosztályra is jelentős terhet ró: szintén a CDC becslése alapján évente 177 ezer kórházi kezeléshez és 14 ezer halálesethez vezet.

Jelenleg több RSV-vel szemben bevethető oltás is klinikai vizsgálatok alatt áll. Ilyen a Moderna mRNA-1345-jelű kísérleti vakcinája, amely a vírusnak a sejtbe jutásért felelős F-fehérjéjét kódolja. A kísérleti oltás jelenleg az első fázisú klinikai vizsgálatnál tart fiatal felnőttek, 1-5 éves gyermekek és 65 év felettiek körében. A 18-49 éves csoport esetén a kezdeti eredmények azt mutatják, hogy az oltás jól tolerált, és nem okoz komolyabb mellékhatásokat.

Az is kiderült, hogy az önkéntesek szervezetében az önkéntesek szervezetében egy hónap után szignifikánsan megemelkedett a vírus RSV-A és RSV-B változatai elleni antitestek szintje – nemcsak a fiatalok, hanem a 65 év feletti résztvevők körében is. A vállalat 2021 végétől tervezi az idősebb korcsoport kombinált, második-harmadik fázisú klinikai vizsgálatát, 34 ezer résztvevővel, és akkor már kifejezetten az oltás RSV-vel szembeni hatásosságát vizsgálják majd.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az mRNS oltási platform válhat be az RSV ellen. A Pfizer RSVpreF nevű, alegység típusú kísérleti oltása, ami a vírus F-fehérjéjét tartalmazza, már a harmadik fázisú klinikai vizsgálat alatt áll 60 év feletti felnőttek körében, akárcsak a Johnson & Johnson Ad26.RSV.preF kísérleti oltása, amely egy ártalmatlan adenovírus segítségével juttatja be az RSV fehérjéjének kódját a sejtekbe, amik utána legyártják azt, lényegében úgy, ahogy a Janssen covid elleni oltása.

Szeptember elején az Icosavax biotechnológiai cég is bejelentette, hogy első fázisú klinikai vizsgálati szakaszba lépett a vírus stabilizált F-fehérjéjén alapuló IVX-121 nevű kísérleti oltásuk. Ez a vakcina a VLP oltási platformot használja, amely ártalmatlan, fehérjékből álló, vírushoz hasonló részecskék (virus-like particles, VLP) segítségével vált ki immunválaszt.

A kombinált oltások több légúti fertőzés ellen is védhetnek

A Moderna emellett a felső és alsó légúti fertőzéseket okozó emberi metapneumovírus (hMPV) illetve az emberi hármas típusú parainfluenza-vírus (PIV3) elleni kombinált oltáson is dolgozik. Ezek az RSV-hez hasonlóan alapvetően újszülöttek, kisgyermekek, idősebb felnőttek és immunhiányos betegek számára jelenthetnek kockázatot. A kísérleti oltás, ami az mRNA-1653 nevet kapta, egyszerre kódolja az emberi metapneumovírus és a PIV3 vírus sejtekbe jutáshoz szükséges F-fehérjéket.

A vakcina most első fázisú klinikai vizsgálat alatt áll egészséges felnőttek és 1-5 éves gyermekek körében, és a kezdeti adatok a vállalat szerint biztatóak. A még nem publikált eredmények szerint az önkéntesek szervezetében többszörös növekedés figyelhető meg az alapállapothoz képest a vírusok elleni antitestek szintjét tekintve. Van még egy kísérleti oltás, amelyet a Moderna szeretne klinikai fázisba vinni: ez az mRNA-1365, ami egyszerre nyújthatna védelmet gyermekek számára az RSV és az emberi metapneumovírus ellen.

Visszakanyarodva a koronavírus és influenza jelentette kiindulóponthoz, a Moderna két további fejlesztését érdemes még kiemelni. Az első az mRNA-1073, amely kombinálná a cég normál, koronavírus elleni mRNA-1273 oltását és a fent említett tárgyalt mRNA-1010 influenza elleni vakcináját. Ez a próbálkozás jelenleg a klinikai vizsgálatok előtti szakaszban jár. A távolabbi cél, hogy ehhez a kettőhöz egy ennél is újabb kísérleti vakcinában hozzáadják az RSV-t is, de ez a projekt jelenleg még csak a kutatási fázisban tart. A vállalat szerint az egereken végzett korai kísérletek ugyanakkor biztatóak: az állatokban az oltás minden komponense, a koronavírus, az influenzatörzsek és az RSV ellen kifejtett antitestválaszt figyeltek meg.

Ha kell is még néhány évet várnunk arra, hogy a gyógyszercégek és biotechnológiai vállalatok új generációs oltásai beérjenek, annyi elmondható, hogy talán soha nem volt ennyire biztató az oltások és a légúti betegségek közötti küzdelem állása.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: