A 2009-eshez hasonló járványt okozó influenzatörzsek ellen kevéssé védenek a ma elérhető oltások. Egy kutatócsoport most jelentős lépést tett az univerzális influenzavakcina felé.
Van, aki már tavaly neki adta volna, mások szerint csak 10-20 éves távlatban kell díjazni az áttörő kutatásokat, de egy biztos: mostantól bármelyik évben a magyar biokémikusnak ítélhetik a Nobel-díjat, ráadásul két kategóriában is.
A Moderna azzal vádolja két riválisát, hogy lemásolták mRNS-alapú oltási technológiáját. A szabadalmi per évekig elhúzódhat, de az már most valószínű, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman évekkel korábban benyújtott közös szabadalma gyengíti a Moderna ügyét.
A BioNTech a covid után különböző ráktípusokra fejleszt mRNS-vakcinát. A hasnyálmirigyrák elleni, személyre szabott oltás hatására a 16 fős előzetes vizsgálatban a résztvevők felénél a daganat eltávolítása után több mint másfél évvel sem tért vissza a rák.
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
A Massachussets Institute of Technology gasztroenterológus és onkológus kutatói már évek óta próbálkoznak azzal, hogy egy speciális kapszula segítségével az emésztés során lebomló, ezért hagyományosan csak injekcióval bevihető hatóanyagokat juttassanak be az élő szervezetbe.
Idén a BioNTech alelnöke kapta a magyarországi tudományos élet legnagyobb presztízsű elismerésének tartott Bolyai-díjat és az azzal járó 100 ezer eurós pénzjutalmat. Jótékony célra fordítja a pénzt.
Karikó a BioNTech-alapító társaival együtt veheti át a 2022-es Jeantet-Collen-díjat, amely több mint 175 millió forintos elismeréssel jár – igaz, ennek 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania. A 2019-ben díjazott Roska Botond után ő a második magyar, akit elismertek ezzel a díjjal.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Egy áprilisi tanulmány szerint semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak az oltott nők szülésénél, mire az új-zélandi kutatók újraszámították az adatokat, és 82–92 százalékos vetélési arányt találtak. Mint kiderült, amatőr hibát vétettek, ezért a cikk visszavonását kérték.
A magas nemzetközi presztízsű szakmai szervezet díjátadó ceremóniája magyar idő szerint 22:00 órakor kezdődik New Yorkban.
Az amerikai Rákkutató Intézet indoklása szerint a négy tudós az alapimmunológia területén végzett kiemelkedő kutatásaival, a COVID-19 elleni vakcina felfedezésével és kifejlesztésével érdemelte ki az elismerést, amelyet világszerte a Nobel-díj egyik előszobájának tartanak.
A Moderna társalapítója szerint Karikónak és kutatótársának egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséért, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték el utóbb a Nobel-díjat is. A LiveScience azt latolgatja, vajon megkapják-e Karikóék ezt az elismerést is a jövő héten.