DNS-ből rekonstruálták három múmia arcát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Részletes 3D-modellt készítettek három ember arcáról, akik több mint kétezer évvel ezelőtt éltek az ókori Egyiptomban a múmiáikból kivont DNS-ük alapján. A három férfi a kutatók becslése szerint 2797-2023 évvel ezelőtt élt az egyik Nílus-menti közösségben, amit úgy hívtak, Abusir el-Meleq.

Az eljárás során genetikai adatok alapján határozzák meg egy ember fizikai jellemzőit. Ez az első eset, hogy ilyen ősi DNS-sel tudták elvégezni az úgynevezett DNS-fenotipizálást – közölte az eljárást végző cég, a virginiai Parabon NanoLabs. A Parabon általában a DNS-fenotipizálás egy gyakori alkalmazásban, az igazságügyi DNS-fenotipizálásban jeleskedik.

A rekonstrukciókon 25 éves korukban ábrázolják az elhunytakat. Ez az alap életkor, amire a cég ki szokta hozni az arcberendezés-predikcióit, ugyanis ilyenkor az arc már érett, de még nem érezteti rajta a hatását az öregedés – mondta Ellen Greytak, a Parabon bioinformatikai igazgatója. Ha a kor meghatározható a maradványokból, akkor azt is számításba veszik, de ha nincs ilyen információ, akkor 25 évesen szokták megmutatni a genetikai információk alapján rekonstruált arcokat.

A múmiák képeit a cég a bűnüldözésben alkalmazott tudományok seregszemléjén, az Emberi Azonosítás 32. Nemzetközi Szimpóziumán mutatta be szeptemberben a floridai Orlandóban.

A módszer

A múmiák genomját Németországban, a Tübingeni Egyetemen és a Max Planck Intézetben szekvenálták. Az így előállt adatokból kinyerték az úgynevezett egypontos nukleotid polimorfizmusokat (SNP-ket), azaz olyan markereket a genomból, amelyek speciális emberi tulajdonságokkal, például a haj vagy a szem színével, a különféle betegségekre való hajlammal rokoníthatók. A pontmutációknak tekinthető SNP-k- teszik ki a humán genetikai variációk 90 százalékát.

Az SNP olyan DNS-szekvencia-variáció, amely akkor jön létre, ha egy nukleotid megváltozik a genomban. A rajzon látható két DNS-szálban egy bázispár különbözik.Illusztráció: Wikimedia Commons

Az SNP-ket összehangolták az emberi genommal, hogy kikövetkeztethessék a legvalószínűbb fenotípust minden vizsgált SNP-re, majd az adatbázisukból kikeresték azokat az alanyokat, akikről tudható, hogy az ókori egyiptomiakhoz legközelebb álló genetikai örökséggel bírnak. Mindezen információk alapján három dimenzióban modellezték a múmiafejek szélességét, hosszát és mélységét, valamint az arcberendezésüket. Innen már egy törvényszéki rajzoló vette át a munkát, és létrehozta az alábbi jóképű hipsztereket.

Forrás: Parabon NanoLabs

A 700 évvel időszámításunk előtti Egyiptomot egy világ választja el a jelentől, de az emberi DNS olyan számottevően nem változott az elmúlt évezredekben, így a tudósok nagyon is összevethetik az ősi genomokat a mai emberével, hogy meghatározzák, milyen mai populációhoz állnak a legközelebb.

A Parabon igazságügyi DNS-fenotipizálási rendszere a cég állítása szerint képes megjósolni a genetikai örökséget, a szem, a haj és a bőr színét, a szeplőket és az arcformát mindenféle etnikai háttérrel rendelkező emberek esetében.

Mint Greytak elmondta, az ősi maradványok esetében nemcsak az a kihívás, hogy a DNS erodálódik az idők során, hanem az is, hogy bakteriális DNS-sel keveredik, így a szekvenálásra alkalmas DNS-minta nagyon csekély lehet. Ugyanakkor a fenotipizáláshoz nem feltétlenül van szükség a teljes genomra, csak azokra a speciális SNP-kre, amelyek az emberek közötti fizikai különbségeket kódolják.

Amikor európai kutatók 2017-ben először fedték fel a múmiák titkait genetikai módszerekkel, összevetették a múmiákból nyert adatokat a mai egyiptomiak genomjával, és arra jutottak, hogy a modern egyiptomiak közelebb állnak a szubszaharai afrikaiakhoz, mint az ősi egyiptomiak. Utóbbiak leginkább az ősi közép-keleti népességgel álltak rokonságban. Ezzel az állítással a Parabon kutatói is egyetértenek. A most rekonstruált egykori férfiaknak szeplőtlen, világos barna bőre volt, sötét szemmel és hajjal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: