Budapesten, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban október első napjaiban zajlott a 100 óra csillagászat című tudomány-népszerűsítő eseménysorozat, amellyel a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Nemzetközi Csillagászati Unió kezdeményezéséhez csatlakozott.

A tudományos népszerűsítésben mindig is élenjáró magyar csillagászok a nagyközönségnek szánt négynapos esemény előtt sajtóbejárást szerveztek. A Qubit legföldhözragadtabb munkatársaként engedve a szívélyes invitálásnak felkerekedtem, és szeptember utolsó estéjén felautóztam a Normafa szomszédságában, a Konkoly-Thege Miklós úton található csillagdába.

Elsősorban nem is a patinás obszervatórium, hanem a szűkebb szakmán kívül is egyre ismertebb Kiss László főcsillagász miatt, aki messze földön híres előadói képességeiről és az élvonalbeli standuposakat is kenterbe verő humoráról. A Qubit egyébként három éve készített interjút a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont pár éve Ausztráliából hazacsábított, szabadkai születésű főigazgatójával.

A Galilei-élmény és a 19. századi atomóra

A csillebérci rengetegbe ékelődő négyhektáros ősfás területen található Svábhegyi Csillagvizsgáló 2019 óta már nemcsak kutatóhely, hanem a nagyközönség által is látogatható interaktív élményközpont, amelynek legfőbb rendeltetése a tudomány népszerűsítése. „Havonta több ezer ember tapasztalhatja meg itt a Galilei-élményt, vagyis az első távcsőbe pillantás élményét” – tudhattam meg pár perccel az érkezés után Rózsahegyi Márton csillagásztól, aki nem mellesleg a látogatóközpontot üzemeltető nonprofit cég projektmenedzsere is. A Svábhegyen álló obszervatóriumok és távcsöveik ma már nem szolgálnak kutatási célokat, részben a budapesti ég fényszennyezettsége, részben az itteni eszközök kora miatt. A hazai optikai megfigyelések jórészt a Piszkéstetői Obszervatóriumban történnek, de ezek eredményeit a svábhegyi irodákban dolgozzák fel a csillagászok – közel hetvenen, köztük számos neves külföldi tudóssal.

Arról, hogy mi zajlik a csillagvizsgálóban, amikor látogató- és élményközpont funkcióban üzemel, az ifjúsági és felnőtteknek szóló népszerűsítésben egyaránt rutinos bemutatócsillagászok beszéltek. Mindenekelőtt kiderült, hogyan kell kiejteni a patinás intézmény alapítójának nevét, akiről egyébként az ide vezető utat is elnevezték, vagyis Konkoly-Thege Miklósét: i-vel! Tehát kimondva konkoli, és semmiképpen sem konkoj!

Erre a meridiánház megtekintése közben derült fény. Ahogy arra is, hogy a százéves épületnek nevet adó műszer, amellyel a delelő Nap mindenkori helyzetének kiszámításával lehet az időt mérni, olyan precíz, hogy a közelmúltig az államvasutakat is innen látták el pontos idővel. A meridián máig megbízható kronométer, és csak az atomórák megjelenése után lett osztályrésze a kényszernyugdíj.

Konkoly-Thege, a regénybe illő polihisztor

A korábbi tudomány-népszerűsítés, vagyis az évtizedek alatt bemutatócsillagászról bemutatócsillagászra hagyományozott szóbeli közlések sorozata frappánsan tömörré csiszolta az eredettörténetet is, amely szerint a svábhegyi csillagdát bizonyos Konkoly-Thege Miklós nevű felvidéki nemesembernek köszönheti az utókor. Az 1800-as évek második harmadában a Komáromtól mintegy 15 kilométerre északra található ógyallai birtokán Konkoly-Thege a fürdőházát alakította át obszervatóriummá.

Konkoly-Thege egyébként olyan Jókai-regénybe illő polihisztor volt, aki tudott mozdonyt és gőzhajót is vezetni. Ennek ellenére, vagy épp ezért csillagászként írta be magát a nagybetűs történelembe. A kozmosz megismerését ugyan nem érinti, de hősünk állítólag úgy számolt le a kapitánysággal, hogy amikor az Osztrák-Magyar Monarchia felkérte az Esztergom-Budapest-Esztergom viszonylat menetrendszerű működtetésére, ő méltóságán alulinak tartotta a feladatot, és tömegkarambollal igazolta alkalmatlanságát: saját hajóját kormányozva kövér gőzzel letarolta a pesti rakparton horgonyzó vízi alkalmatosságok majdnem mindegyikét. Károkozása felmentette a megbízás alól.

A lényeg persze nem ez, hanem hogy a kor legmodernebb eszközeivel felszerelt ógyallai privát csillagdájában elkötelezett tudományossággal foglalkozott a szélességméréssel, és nemzetközileg is értékelt eredményeket mutatott fel az üstökösfelfedezés és -megfigyelés terén. Örökös híján a pozsonyi és a budapesti tudományegyetemnek is felajánlotta csillagvizsgálóját, sőt a magyar államnak is, de csak az után sikerült 1896-ban a Magyar Királyi Asztrofizikai Obszervatóriummá nyilvánítani az ógyallai magánintézményt, hogy őt magát országgyűlési képviselővé választották.

A felvidéki intézmény az első világháború végén költözött a budai hegyekbe: a csehszlovák határzár előtt pár nappal sikerült vonatra pakolni az egész ógyallai eszközparkot, amely az 1921-ben megépült Svábhegyi Csillagvizsgáló 4 hektáros területén felhúzott épületekben szolgált az elmúlt évszázadban. Ahol, hívták fel figyelmünket, az épületek nem aszerint viselik nevüket, hogy mennyi van belőlük, hanem a ma már elektronikusan kinyitható kupolájuk alatt rejtőző teleszkópjuk mérete alapján. Vagyis a távcső inchben mért átmérője és lencséjének nagysága magyarázza, hogy miért van a 6-os mellett a 24-es.

A téridőtrambulin és a plüssbolygók

A bemutatócsillagászok az ifjúsági tudomány-népszerűsítésből is ízelítőt adtak. A valódi kutatómunkát is folytató, de ezzel párhuzamosan gyerektáborokat, asztromatinékat és a laikus publikumnak szóló beavató programokat is vezető fiatal tudósok a gravitáció mibenlétét szemléltető téridőtrambulinra a legbüszkébbek. Az eszköz voltaképpen egy kifeszített lepedő, ami maga a téridő. Az erre elhelyezett különféle nagyságú gömbök pedig a kozmikus objektumok, fekete lyukak, csillagok és bolygók.

Az ifjúság számára plüssből készült bolygómásolatokkal szokták bemutatni a Naprendszert, a csillagvizsgáló kertjében pedig az azon belüli távolságokat. A labda méretű modellekkel a négyhektáros parkban meg is lehet alkotni a léptékarányos modellt.

Szürkeállomány

Kiss főigazgató szórakoztató kiszólásokkal tarkítva arról is tájékoztatott, hogy tudomány-népszerűsítési programjaiknak nem csupán az a célja, hogy szélesebb körben is igazolják, érdemes rájuk költeni az adóforintokat. Mint mondta, a csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés nemcsak küldetésük része, de működésük egyik legfontosabb fogaskereke is, mivel azon dolgoznak, hogy minden érdeklődő rátaláljon a helyére a csillagászat világában: van, aki lelkes távcsöves megfigyelő és tájékozódó lesz, más diákolimpián érmes, megint más csillagászat vagy fizika szakon tanul tovább, hogy aztán az alkalmazott területeken teljesedjen ki mint asztronómus, kozmológus, műszer- és eszközfejlesztő, esetleg űrhajós.

Tudni kell ugyanis, hogy a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont számos nemzetközi űrcsillagászati projektben is részt vesz, illetve részt vett. A svábhegyi kutatók tagjai voltak például azoknak a nemzetközi munkacsoportoknak, amelyek a 2009 és 2018 között működő, NASA vezette Kepler/K2 exobolygó-kereső űrmisszióban dolgoztak.

De részt vesznek a mostani évtized egyik legfontosabb csillagászati projektjében, amelyben a Gaia műhold mintegy kétmilliárd csillag pontos pozícióját és mozgását méri majd fel, kiderítendő a Tejútrendszer kialakulásának és fejlődésének történetét. De a magyar csillagászok tervezik és készítik az Európai Űrügynökség Ariel infravörös űrtávcsövének egyes alkatrészeit is, ezáltal feltérképezhetővé válhat az exobolygók légköre.

A csillagvizsgáló csapata a koronavírus kezdetén nagyon aktív online jelenlétbe kezdett, ahogy ők mondták, „elhozták a csillagvizsgálót az embereknek”, és ez a misszió jelenleg is zajlik. Novemberben indul a Galaxis Útikalauz című interaktív, online műsoruk újabb szériája, csütörtökönként pedig az Élő Csillagászat Kiss Lászlóval műsor tájékoztatja a nézőket a csillagászat és űrkutatás aktuális eseményeiről. A legforróbb űrkutatási eredményeket, űrszonda-felbocsátásokat pedig szakkommentárral közvetítik élőben – legközelebb ilyen a csillagászvilágot izgalomban tartó James Webb űrtávcső évek óta halogatott kilövése lesz decemberben.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk

Karakas Alexandra tudomány 2018. október 10.

A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.

Senki nem tolja úgy a tudományos ismeretterjesztést, mint a csillagászok

Molnár László tudomány 2018. december 1.

Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.

Magyarok is tesztelték az első európai marsjárót

Qubit.hu tudomány 2018. november 28.

Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.