Magyarok is tesztelték az első európai marsjárót
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze lesz az első olyan robot a bolygón, amely 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – tehát itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt – írta a szerdán a Magyar Tudományos Akadémia.
Magyarország a programban a földi analógiák – vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények – vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. Különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg. Az ExoMars küldetésről itt, a magyar tesztelők munkájáról pedig itt olvashat bővebben. Ez pedig egy fantáziarajz magáról a marsjáróról:
Sivatagban tesztelték
Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek. Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.
Idén október végén közel két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket, amelyben Kereszturi Ákos, az MTA CSFK tudományos főmunkatársa vett részt. A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni – ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.
A programban magyar oldalról további kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt Kereszturi Ákos vezetésével. A csapatmunka eredményeként javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezése, optimalizálása és utólagos értelmezése számára. A távolinak tűnő marsfelszíni vizsgálatokból a jövőben tudományos eredmények, illetve az MTA szerint gazdasági haszon is származhat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
Alig ért Marsot, máris csodálatos képeket küldött az InSight
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
Az emberi kapzsiság a Marsot is szétfeszíti
Stephen Hawking is megmondta, hogy a jövőnk más bolygókon van, de a kapzsiság lesz a vesztünk – a National Geographic sorozata, a Mars 2. évadja éppen ezt fejtegeti.