Magyarok is tesztelték az első európai marsjárót
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze lesz az első olyan robot a bolygón, amely 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – tehát itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt – írta a szerdán a Magyar Tudományos Akadémia.
Magyarország a programban a földi analógiák – vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények – vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. Különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg. Az ExoMars küldetésről itt, a magyar tesztelők munkájáról pedig itt olvashat bővebben. Ez pedig egy fantáziarajz magáról a marsjáróról:
Sivatagban tesztelték
Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek. Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.
Idén október végén közel két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket, amelyben Kereszturi Ákos, az MTA CSFK tudományos főmunkatársa vett részt. A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni – ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.
A programban magyar oldalról további kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt Kereszturi Ákos vezetésével. A csapatmunka eredményeként javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezése, optimalizálása és utólagos értelmezése számára. A távolinak tűnő marsfelszíni vizsgálatokból a jövőben tudományos eredmények, illetve az MTA szerint gazdasági haszon is származhat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
