A már kihalt japán farkas lehet a mai kutyák legközelebbi rokona
A kutyaősök utáni tudományos nyomozás legújabb fejleményeit osztotta meg olvasóival hétfőn a Science.
A legfrissebb archeogenetikai vizsgálatok szerint az évszázados tendenciózus irtóhadjárat után 1905-ben végképp kipusztított Hondo, másnéven honsúi farkas (Canis lupus hodophilax) áll a legközelebb rokonsági kapcsolatban a latin nyelvű taxonómiai listában Canis familiaris néven önálló fajt alkotó mai kutyáknak. Egy japán kutatócsoport legalábbis ezt állítja a bírálaton még át nem esett publikációkra szakosodott bioRxiv preprint portálon megjelent tanulmányában.
Az evolúcióbiológusok a szürke farkas alfajának kitömve vagy csontvázként megőrzött példányaiból, illetve a lakosság körében ereklyeként fennmaradt maradványokból kivont minták éppen maradt genetikai állományát szekvenálták, majd ezt hasonlították össze 11 japán kutyafajta, illetve különböző kutyafélék, például rókák, prérifarkasok (Canis latrans), dingók (Canis lupus dingo) és a világ minden tájáról származó modern kutyák rendelkezésre álló genomjaival.
Az így megrajzolt családfa alapján a preprint tanulmányt jegyző kutatók úgy vélik, hogy a kutyák és a japán farkasok közös ősei a szürke farkasok (Canis lupus) egy valahol Kelet-Ázsiában élt, de mára kihalt alfaja vagy populációja lehetett.
A kutatók szerint eredményeik mindkét, a kutyák domesztikációjának kezdeteiről szóló elméletet alátámasztják. Az egyik uralkodó nézet szerint a háziasítás Délkelet-Ázsiában ment végbe, a másik viszont Északkelet-Szibériát nevezi meg a domesztikáció elsődleges színhelyének. A japán vizsgálat ugyan nem pontosítja a helyszínt, de valószínűtlenebbé teszi, hogy a farkas egyik alfajából Nyugat-Európában vagy a Közel-Keleten alakult volna ki a kutya.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: