Magyar kémikusok új módszere a rák kialakulásának hátterét is feltárja
Az ELTE Természettudományi Kar, a Karlsruhei Műszaki Egyetem és a német Bruker cég kutatói Bodor Andrea, az ELTE Kémiai Intézet munkatársának vezetésével új, mágneses magrezonancia (NMR) méréseken alapuló spektroszkópiai eljárást fejlesztettek ki, amellyel pontosabban, könnyebben és gyorsabban lehet egy rendezetlen fehérje működését feltérképezni – olvasható a magyar egyetem közleményében.
A kutatók a német kémiai társaság Angewandte Chemie című folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertetik a módszert, amely az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat. Ez azért lényeges, mert az utóbbi idők kutatásai fényt derítettek arra, hogy „a rendezetlen fehérjék, illetve rendezetlen fehérjeszakaszok fontos szabályozó szerepet töltenek be különböző biokémiai folyamatokban, és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak, így kapcsolatba hozhatók a Parkinson- és az Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is” – áll a közleményben.
Az új eljárással jellemezni lehet az eddig feltáratlan vagy nehezen tanulmányozható biokémiai mechanizmusokat. A kutatók szerint módszerükkel követhetővé válnak a fehérjeműködés meghibásodásának, vagyis a betegségek kialakulásának folyamatai is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: