Megvan még a budai általános iskola, ahol egy hete megjelent cikkünk szerint még „semmilyen maszkviselési szabály nem volt az iskolában, sem a közösségi terekben, sem az osztálytermekben”, majd egy osztályban annyi lett a fertőzött gyerek, hogy most péntekig kénytelenek voltak iskolán kívüli oktatást elrendelni?

A gyermekét az osztálytársak megbetegedése után kétnaponta a saját költségén tesztelő szülő, aki a problémára a múlt héten felhívta a Qubit figyelmét, megosztotta velünk a fejleményeket. Bár múlt szerdán, november 10-én még úgy tudta, hogy az osztályban november 19-ig tantermen kívüli oktatás lesz, péntekre kiderült, hogy a szülők már 15-én vihetik a gyerekeiket az iskolába. Arról nem tájékoztatták a szülőket, hogy mitől változott meg az eredeti terv, de úgy tűnik, hogy az Emberi Források Minisztériuma által kiadott számítások alapján hozták meg a döntést. (Az EMMI-t felkerestük, de kérdéseinkre mindeddig nem érkezett válasz választ.)

A Qubithez érkező olvasói levelek megerősítették, hogy a magyar iskolákban nincs egységes és átlátható járványügyi szabályozás, minden az intézményvezetők elővigyázatosságán múlik. Az óvatosabb iskolaigazgatók hoznak a saját iskolájukban járványügyi intézkedéseket, az általunk említett másik budai iskolában például a múlt heti cikkünk óta nemcsak az étkeztetést és az udvari játékot szervezték át a kontaktusszámok csökkentése érdekében, hanem a maszkviselés szabályain is szigorítottak, a diákoknak és a pedagógusoknak már a tanórákon is maszkban kell lenniük.

Hiába szaporodnak ugyanakkor a megbetegedések, az intézményvezetők nem dönthetnek önállóan a tantermen kívüli oktatás bevezetéséről, nemhogy az egész iskolában, de egy-egy fertőzéstől sújtott osztályban sem. Egy olvasónk múlt hét óta érkezett leveléből például kiderül, hogy gyermekei intézményében „egyedi megoldást” vezettek be ennek a feloldására egy harmadikos osztályban: az igazoltan Covid-fertőzött diák környezetében ülő öt gyereket hazaküldték, a többiek az iskolában folytathatták tovább a tanulást. A módszer azonban az olvasónk szerint nem vezetett maradéktalan sikerre: az iskolába továbbra is bejáró gyerekek közül néhány napon belül további diákok betegedtek meg.

Ott is oltással védekeznek, ahol nincs oltás

A tantermen kívüli oktatás elrendelését nemcsak az nehezíti, hogy az intézményvezetők nem dönthetnek saját hatáskörben, hanem – mint azt múlt heti cikkünkben Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke elmondta –, az EMMI hozzáállása is. Az iskolaigazgatók felsőbb utasításra kénytelenek ahhoz a hivatalos irányvonalhoz igazodni, miszerint Magyarország a koronavírus-világjárvány ellen elsősorban oltással védekezik. Nem tudni, hogy azokban az évfolyamokban, ahol a gyerekek nem kaphatnak oltást, miért kell napokig tartó hivatali útvonalakat bejárni ahhoz, hogy egy-két gyermek igazolt megbetegedése után a többieket átmenetileg a biztonságosabb online térbe tereljék át.

Egy olvasónk erre válaszul azt írta, hogy miután gyermeke osztálytársai közül háromnak is pozitív lett az otthoni covid-gyorstesztje, a szülők lelkiismeretesen jelentették az eseteket az osztályfőnöknek és a többi gyerek szüleinek is. Az osztályfőnök azonban azt írta körbe a szülőknek, hogy az iskola csak hivatalos teszteredményt fogad el, a gyerekeknek továbbra is járniuk kell az iskolába. Így az osztályban tovább folytatódott a jelenléti oktatás, az intézményben pedig még a maszk viselésére sem köteleztek senkit.

Egy szülő, akinek gyereke budapesti iskolába jár, arról számolt be, hogy az egyik tanár közölte velük: felesleges a hivatalos szerveknél jelentgetni az iskolai megbetegedéseket, mert ezzel a szülők a járványhelyzeten nem javítanak, csak azt kockáztatják, hogy a gyerekeik nem járhatnak majd iskolába.

Egy most hatodikos fővárosi osztályban egy olvasónktól érkezett beszámoló szerint épp az oltás előtt vannak a gyerekek, csakhogy a múlt hét elején az egyik osztálytársukról kiderült, hogy megfertőződött. Az iskola jelentette is az esetet a hivatalos úton, ám választ három nap múlva sem kaptak. A szóban forgó intézmény diákjai ráadásul az egyre súlyosabb járványhelyzetben is külső helyszínre járnak, más iskolák más osztályaival együtt: uszodába. A szülő attól tart, hogy ilyen körülmények között, hiába töltötték be a 12. életévüket, a gyerekek az oltást sem kapják majd meg.

A tanárok is félnek

Nemcsak a gyerekek körében is egyre gyakoribb súlyosabb tünetek, hanem a központi intézkedés körülményessége sem magyarázza, miért nem védekeznek egyes intézményekben még olyan eszközökkel sem, amelyekhez senkitől nem kell engedélyt kérni. Noha múlt heti cikkünkben azt írtuk, hogy az iskolai védekezés egyetlen közös elemének az látszik, hogy a szülők nem léphetnek be az intézményekbe, kiderült, hogy ez a védekezési forma sem általános.

Egy 11. kerületi budapesti iskola pedagógusa azt nehezményezte, hogy a munkahelyén november végére jelenléti fogadóórákat terveznek, noha az ott dolgozó tanárok kifejezetten kérték, hogy online tarthassák meg a fogadóóráikat. Aki kérte, mindössze annyi engedményt kapott, hogy az osztályaiba járó gyerekek szüleivel a szabad levegőn, az iskola előtti téren is találkozhatott, előre egyeztetett beosztás szerint. A maszk viselése ebben az intézményben sem kötelező sem a gyerekeknek, sem a tanároknak.

Mégis van, ahol az imában jobban bíznak, mint a megelőzésben

Bár eredeti cikkünkben két fővárosi egyházi iskoláról megírtuk, hogy még a járványt komolyan vevő állami intézményeknél is szigorúbb rendet tartanak, ez korántsem igaz az ország összes egyházi intézményére. Egy Komárom-Esztergom megyei egyházi általános iskola gyakorlatáról beszámoló szülő a járvány kezdete óta soha semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott az iskolától az igazoltan fertőzött tanárok és diákok számáról.

„Az idei tanévnyitón az igazgató közölte, hogy »oltás van, vírus nincs«, semmilyen korlátozást nem fog bevezetni, ameddig erre jogszabályi kötelezettsége nem lesz. Külön felhívták a figyelmet arra is, hogy a gyermek csak akkor maradhat otthon, ha lázas, hány vagy megy a hasa. Megfázásos tünetekkel láz nélkül kötelező iskolába menni. Maszk nincs, hőmérőzés nincs, rendkívüli szünet, digitális oktatás egy osztálynak sem lett még soha sem elrendelve az országos átálláson kívüli időszakban, pedig voltak bőven megbetegedések a tanári karban és a gyermekek között is. Továbbra sincs semmiféle adatszolgáltatás az iskola részéről, így sajnos sosem tudhatom, hogy milyen környezetbe küldöm be a gyermekeimet reggelente.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: