A világon elsőként Svájcban indulhat el a koronavírus elleni tapasz klinikai vizsgálata

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Engedélyezte a jelenlegi vakcináknál hosszabban tartó immunitást ígérő COVID-tapasz klinikai vizsgálatát a svájci gyógyszerhatóság;  az egyszerűen a bőrre ragasztható megoldás a T-sejteket használja a fertőzött sejtek semlegesítésére - írta hétfőn a Guardian.

A koronavírus elleni tapaszt gyártó Emergex nevű céget 2016-ban alapították T-sejtes vakcinák előállítására Thomas Rademacher, a University College London molekuláris orvostudományban jártas, emeritus professzora vezetésével. A vállalat a héten arra kapott zöld utat a svájci gyógyszerhatóságtól, hogy 26 tesztalannyal 2022 januárjától Lausanne-ban megkezdje a klinikai vizsgálatokat. Az első eredmények jövő júniusban várhatók, de sürgősségi engedélyezés híján a tapasz legkorábban 2025-ben kerülhetne forgalomba.

Az elképzelés szerint a tapaszban lévő, peptidekbe csomagolt aranyrészecskék kiváltotta T-sejtek a megfertőződés után villámgyorsan eltávolítanák a szervezetből a fertőzött sejteket, megakadályozva a vírus replikációját és a betegség kifejlődését. Miközben a jelenlegi koronavírus elleni vakcinák úgy működnek, hogy az általuk legyártott antitestek a vírus tüskefehérjéjéhez tapadnak, és megakadályozzák a szervezet sejtjeinek megfertőződését, a T-sejtek felismerik és elpusztítják a kórokozót és a fertőzött sejteket. Az mRNS-alapú vakcinák és az AstraZeneca oltása szintén kiváltanak T-sejtes immunválaszt is, ez viszont alacsonyabb hatásfokú, mint az antitestes védelem.

Robin Cohen, az Emergex kereskedelmi vezetője elmondta: ez az első alkalom, hogy engedélyezik egy T-sejtes immunválaszt kiváltó, alternatív vakcina klinikai vizsgálatát. Hozzátette, a jelenlegi vakcinák idővel elhalványuló antitestes védelmet fejtenek ki, ezért a megfelelő mértékű immunválasz fenntartásához időről időre emlékeztető oltásokra van szükség. A bőrtapasz viszont a T-sejtes működésnek köszönhetően akár évtizedekig tartó immunitást jelenthet, és a mutációkkal szemben is hatékonyabban veheti fel a küzdelmet.

Megfejtették, miért nem fertőződik meg néhány vírusnak kitett ember 

Egy a múlt héten a Nature-ben publikált tanulmány azt mutatta ki, hogy vannak olyan emberek, akik bár ki vannak téve a megfertőződés veszélyének, a szervezetük T-sejtjei már a megfertőződés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust, így klinikailag nem lesz kimutatható a fertőzés. Tudósok szerint a felfedezés elhozhatja a T-sejtes immunválaszra építő, új generációs vakcinák korát, amelyek hosszabban tartó védelmet jelenthetnek a SARS-CoV-2 ellen.

Danny Altmann, az Imperial College London immunológus-professzora viszont azt mondta, kétli, hogy a T-sejtes vakcina önmagában elég lenne, viszont kiegészítő lehetőségként működhet. Altmann szerint a jövőben a vakcinák keverése lehet a megoldás, tehát ha az első, második és harmadik dózisnak semlegesítő antitestes és T-sejtes oltásokat is használnának.

A T-sejtes vakcinák gondolata nem forradalmi, az Oxfordi Egyetemen például már több mint egy évtizede dolgoznak influenza elleni T-sejtes oltásokon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: