Útnak indult az űrszonda, amely egy kisbolygóba csapódik, és úgy teszteli, hogyan tudnánk megvédeni a Földet
Szerda reggel sikeresen útnak indult az amerikai űrügynökség legújabb űrszondája, a DART, mely egy Földre nem veszélyes kisbolygóval ütközve először fogja tesztelni, hogyan lehetne megvédeni a bolygót a potenciálisan veszélyes égitestektől.
A szonda magyar idő szerint 7:21-kor emelkedett a magasba a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról, a SpaceX Falcon–9 rakétájának fedélzetén. A fejlett önálló navigációs képességgel rendelkező DART közel 10 hónap múlva, 2022. szeptember 26-án csapódik majd a Dimorphos kisbolygóba, több mint 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel.
A Dimorphos a 65803 Didymos kettős kisbolygó kisebbik, 160 méteres tagja, amely a 780 méteres Didymos körül kering, attól 1,2 kilométeres távolságban. Az ütközéstől a Dimorphos keringési sebessége várhatóan néhány perccel lelassul majd. A kutatók 11 millió kilométer távolságból, földi teleszkópok és radarok segítségével figyelik majd az eseményeket.
A Napot 770 nap alatt megkerülő Didymos kettős kisbolygó pályája nem keresztezi a Földét, így a DART Dimorphossal való ütközése semmilyen potenciális veszéllyel nem jár bolygónkra nézve. A NASA szerint ugyanakkor ha az ambiciózus, bolygóvédelmi tesztnek nevezett kísérlet sikerrel jár, az bebizonyíthatja, hogy egy kinetikus becsapódás segítségével az időben észlelt, a Dimorphoshoz hasonló méretű kisbolygók Földdel való ütközése elkerülhető azzal, hogy pályájukat enyhén módosítják.
Nem ez az első alkalom, hogy a NASA szándékosan belevezet egy szondát egy kisebb naprendszerbeli égitestbe. A Deep Impact űrszonda becsapódó alegysége 2005-ben a Tempel 1 üstököst találta el, és 150 méteres krátert hagyott annak felszínén. A Deep Impact mellett egy sor földi teleszkóp és űrtávcső által végzett megfigyelés célja is az volt, hogy megértsük az üstökösmagok szerkezetét és összetételét.
Jelenleg egyetlen ismert kisbolygó vagy üstökös sem jelent veszélyt a Földre. Különösen jó hír ez annak ismeretében, hogy az 1 kilométernél nagyobb, Földdel való ütközésük esetén kataklizmikus hatást kiváltani képes objektumok 97 százalékát az amerikai kongresszus által erre 1998-ban megbízott NASA már felderítette.
A közel 27 ezer ma ismert Föld-közeli objektumból (near-Earth object, NEO) kicsit több mint 2 ezer jelenthet elvben veszélyt (potentially hazardous object, PHO) bolygónkra, de ezek közül is csupán 20 darab, 140 méternél nagyobb kisbolygó esetén áll fent alacsony szintű kockázat az évszázad végéig. Ezek közé tartozik a Bennu kisbolygó, amelynek pályáját a NASA OSIRIS-REx űrszondájának köszönhetően nemrég sikerült pontosítani. A szonda a Bennu két évig tartó, alapos vizsgálata után tavaly októberében vett mintát az égitest felszínéről, és 2023-ban juttatja majd vissza a Földre.
Aprócska olasz kísérőszonda fotózza majd az ütközést
A becsapódáskor 550 kilogramm tömegű, a kisbolygót SMART Nav autonóm navigációs rendszerével megközelítő DART feladata kizárólag a Dimorphosszal való találkozás lesz, ezért csak egyetlen tudományos műszert helyeztek el rajta. Ez a navigációt és a kisbolygó kettősről való közeli adatgyűjtést lehetővé tevő, 20 centiméter átmérőjű DRACO teleszkópos kamera.
A DART ugyanakkor visz magával egy kis egységet, az olasz űrügynökség által fejlesztett, önálló működésre képes LICIACube szondát, amely 10 nappal az ütközés előtt leválik róla. Ha minden jól megy, a LICIACube a DART megsemmisülése után két kamerája segítségével megörökíti majd az ütközés utóhatásait és a szonda által kivájt por- és törmelékfelhőt.
A DART űrszonda a Dimorphost egy korábbi űrszondák által használtnál háromszor erősebb, NEXT-C-nek elnevezett ionhajtómű segítségével fogja elérni, ami elektromos energia segítségével felgyorsított xenonionok kibocsátásával gyorsítja majd a szondát. A hajtóművet és a szonda más rendszereit két innovatív, filmtekercsből kitekeredő filmre emlékeztető, korábban a Nemzetközi Űrállomáson tesztelt napelem látja majd el energiával.
Amellett, hogy a DART becsapódását a LICIACube egység mellett földi teleszkópok és radarok is figyelik majd, az ütközés utóhatását néhány évvel később egy újabb űreszköz még részletesebb elemzésnek vetheti alá. Az európai űrügynökség, az ESA ugyanis 2024-ben tervezi elindítani a Hera űrszondát, amely öt évvel a DART után, 2027-ben ér majd a Didymos kettőshöz. A Hera feladata az lesz, hogy alaposan megvizsgálja a DART által a Dimorphoson hagyott krátert, és megállapítsa, pontosan milyen hatással volt a becsapódás a kisbolygók pályájára.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
