Állatról emberre terjedő kór okozhatta egy neandervölgyi halálát
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A zoonózis egyik legkorábbi ismert példájára bukkanhattak a Zürichi Egyetem evolúcióbiológusai: egy korábban Franciaországban, La Chapelle-aux-Saints-ban előkerült neandervölgyi ember maradványain található elváltozásokat a friss vizsgálatok szerint brucellózis okozta. Illetve nem mindet: a hatvan év körüli férfi csontjai korábban arról voltak hírhedtek, hogy ízületi gyulladás nyomait figyelték meg rajta, a most vizsgált sérüléseket is sokáig ezek közé sorolták.
Martin Haeusler evolúcióbiológusnak az lett gyanús, hogy a csontokon akadtak olyan sérülések is, amelyekre az ízületi gyulladás nem adott volna magyarázatot, végül a kutatók több csontsérülés elemzése után arra jutottak, hogy a legvalószínűbb megfejtés a brucellózis lehetett.
Ez a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség a Földön, manapság jellemzően háziállatok terjesztik, de a neandervölgyiek kedvelt zsákmányállatai között is akadt olyan, amelyik hordozta a kórt. Haeusler szerint La Chapelle-aux-Saints-ban az ott élő ősemberek többek között bölényre, szarvasra, nyúlra és mormotára is vadásztak – ezek mindegyike terjesztheti a brucellózist.
A chapelle-i öregúr
A betegség számos kellemetlen tünettel jár, ezek közé tartozik a láz, az izomfájdalom és a fokozott izzadás, ezek pedig akár éveken át is elhúzódhatnak. A brucellózis hosszabb távon tartós hátfájáshoz, ízületi fájdalmakhoz, heregyulladáshoz és szívbelhártya-gyulladáshoz vezethet, általában ez utóbbi váltja ki a betegségben elhunytak halálát is.
Haeusler szerint a felfedezés két szempontból is érdekes: egyrészt ez a legkorábbi dokumentált zoonózisos eset az emberelődök történetében, másrészt valószínűnek tűnik, hogy az akkori brucellózis enyhébb lefolyású lehetett, mint a ma ismert kórokozók által kiváltott betegségek. A chapelle-i öregúr néven emlegetett neandervölgyi nagyjából 60 éves kort érhetett meg, ami akkoriban nagyon öregnek számított, gyógyszer híján pedig a fertőzés ma ismert formái jóval korábban végeztek volna vele.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már a primitív emberelődök is gondoskodtak halottaikról
Az emberiség bölcsőjeként is emlegetett dél-afrikai lelőhelyről nemrégiben előkerült fiatal Homo naledi maradványainak felfedezési helye arról tanúskodik, hogy az emberelődök szándékosan helyezhették a barlangrendszer mélyére elhunyt társukat.
Éjszaka, puszta kézzel fogtak maguknak csókát a neandervölgyiek
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
51 ezer éves díszített szarvascsont bizonyítja a neandervölgyiek művészi hajlamait
A neandervölgyi szerszámokat és fegyvert faragott, jól úszott, sasokkal vadászott, beszélni is tudott, sőt gondoskodott társairól. Arra viszont, hogy művészi hajlamokkal is megáldotta az ég, eddig kevés bizonyíték létezett.