Állatról emberre terjedő kór okozhatta egy neandervölgyi halálát

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A zoonózis egyik legkorábbi ismert példájára bukkanhattak a Zürichi Egyetem evolúcióbiológusai: egy korábban Franciaországban, La Chapelle-aux-Saints-ban előkerült neandervölgyi ember maradványain található elváltozásokat a friss vizsgálatok szerint brucellózis okozta. Illetve nem mindet: a hatvan év körüli férfi csontjai korábban arról voltak hírhedtek, hogy ízületi gyulladás nyomait figyelték meg rajta, a most vizsgált sérüléseket is sokáig ezek közé sorolták.

Martin Haeusler evolúcióbiológusnak az lett gyanús, hogy a csontokon akadtak olyan sérülések is, amelyekre az ízületi gyulladás nem adott volna magyarázatot, végül a kutatók több csontsérülés elemzése után arra jutottak, hogy a legvalószínűbb megfejtés a brucellózis lehetett. 

Ez a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség a Földön, manapság jellemzően háziállatok terjesztik, de a neandervölgyiek kedvelt zsákmányállatai között is akadt olyan, amelyik hordozta a kórt. Haeusler szerint La Chapelle-aux-Saints-ban az ott élő ősemberek többek között bölényre, szarvasra, nyúlra és mormotára is vadásztak – ezek mindegyike terjesztheti a brucellózist. 

A chapelle-i öregúr

A betegség számos kellemetlen tünettel jár, ezek közé tartozik a láz, az izomfájdalom és a fokozott izzadás, ezek pedig akár éveken át is elhúzódhatnak. A brucellózis hosszabb távon tartós hátfájáshoz, ízületi fájdalmakhoz, heregyulladáshoz és szívbelhártya-gyulladáshoz vezethet, általában ez utóbbi váltja ki a betegségben elhunytak halálát is. 

Haeusler szerint a felfedezés két szempontból is érdekes: egyrészt ez a legkorábbi dokumentált zoonózisos eset az emberelődök történetében, másrészt valószínűnek tűnik, hogy az akkori brucellózis enyhébb lefolyású lehetett, mint a ma ismert kórokozók által kiváltott betegségek. A chapelle-i öregúr néven emlegetett neandervölgyi nagyjából 60 éves kort érhetett meg, ami akkoriban nagyon öregnek számított, gyógyszer híján pedig a fertőzés ma ismert formái jóval korábban végeztek volna vele.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: