A WWF Magyarország áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készített gyűjteményes albumot
Kétszázéves fák susogásától a Dráva menti szarvasbőgésig számos unikális felvétel szerepel a kizárólag magyarországi természethangokat tartalmazó Csendülő - Hallható Természetvédelem című albumon. Az idén 30 éves WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös kiadványa a természetvédelmi civil szervezet elmúlt három évtizedének jelentősebb projektjeit járja be hangban.
Az albumon hallható egyebek mellett a tavaszi viharban megáradt püspökszilágyi patak, amelyre a WWF a klímaalkalmazkodás jegyében a villámárvízeket felfogó rönkgátat telepített. Egy másik tétel az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén található őszi Lankóci-erdő. De helyet kapott az albumon a WWF munkájának köszönhetően sikeresen megóvott háborítatlan Csarna-völgy, a tiszatarjáni alföldi nyár, vagy a mohácsi Szabadság-szigeten 2013-ban helyreállított vízi világ is. Az album készítői a Normafán, Nagykőrösön, a Hajógyári-szigeten, a Bükk-fennsíkon és a Naplás-tónál készítettek még felvételeket.
Az album elérhető a Spotify-on, az Amazon Music-on, a Deezeren és további számos zenei streaming szolgáltatón, a WWF Magyarország weboldalán pedig a hangokon túl térkép is segít az eligazodásban.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A Dráva mentén zajló élőhelyfejlesztésekre hívja fel a figyelmet a WWF a víz világnapján
A természetvédelmi célú beavatkozások fontos lépése a Berzence, Csurgó és Gyékényes határában elterülő Lankóci-erdő vízgazdálkodásának javítása.
Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
Igazságot a tojóknak! Kampány indult a nőstény énekesmadarak dalainak gyűjtésére
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.