Királyi kincseket találtak egy 3400 éves ciprusi sírban
Közel ötszáz, a világ különböző tájairól származó tárgyat tártak fel a Göteborgi Egyetem régészei Cipruson. A leletek a sziget legnagyobb egykori városa közelében kerültek elő, a két sírba összesen 155 embert temettek, a szakemberek szerint a most vizsgált holttestek Ciprus uralkodó osztályából származhattak. A sírban egy ötéves gyerek holttestét is megtalálták, az általa viselt ékszereket a bronzkorban pedig valóban csak királyok és uralkodók hordhatták.
Peter Fischer, a feltárás vezetője szerint a kamrákba a helyi elit temetkezhetett. A sírokat 2018-ban fedezték fel, az idei feltárásokon pedig egyebek mellett skarabeuszokat, egy elefántcsontból készült fésűt és több cseréptárgyat is találtak. Az ékszerek egy része Egyiptomból, más tárgyak Mezopotámiából származnak, de akadnak köztük indiai, vagy a mai Afganisztán területéről származó drágakövek is. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a ciprusi elit még nílusi halat is fogyasztott, ennek a maradványait is megtalálták a sírban. A Daily Sabah szerint az ékszerek hasonlóak voltak ahhoz, mint amilyeneket Nefertiti egyiptomi királyné viselhetett időszámításunk előtt 1350 körül.
A leletek között szerepelt egy hematitból készült pecsét is, amely Mezopotámiából származott. Ezen Amurru isten és két király neve is szerepel, ez alapján a régészek szerint a Krisztus előtti 18. századból származik. Ciprus jelentős kereskedelmi központ volt a bronzkorban, a leletek többsége pedig az Egyiptommal való intenzív gazdasági kapcsolatokat támasztja alá, de azt, hogy hogyan került a pecsét a mai Irak területéről a szigetre, a régészek még vizsgálják.
Kincsek a világ minden tájáról
A sírokba időszámításunk előtt 1500 és 1350 között temetkeztek, a mostani feltárásuk pedig részben a járványhelyzetnek köszönhető: a svéd kutatócsoport eredetileg a közelben lévő város feltárására akart koncentrálni, de a koronavírus miatt kevesebben utazhattak Ciprusra, így inkább a sírok munkálatait folytatták. A most feltárt sír két kamrából áll, a legtöbb itteni lelet a Krisztus előtti 14. századból származik, ezt a régészek a cserépmaradványokból tudták megállapítani.
Azt, hogy kiket temethettek ide, még vizsgálják: valószínűleg a ciprusi elit nyugvóhelye volt, de hogy milyen kapcsolatban állhattak egymással az itt nyugvó holtak, még vizsgálják. A másik most feltárt sírban mindössze 11, többségében sértetlen csontvázat találtak, a kupolaszerű sírbolt közepén pedig több, egykor élelmiszert tartalmazó edényt is feltártak. A cseréptárgyak között ciprusi, mükénéi és minószi edények is szerepeltek.
Fischer szerint a maradványok DNS-vizsgálatából kiderülhet, hogy honnan származtak az ide temetett emberek, de nem tartja kizártnak, hogy bevándorlók lehettek, Ciprus kereskedelmi központként ugyanis valódi kulturális olvasztótégelyként működött. A kereskedővárosból leginkább rezet és szövetet exportáltak, és a világ minden tájáról érkezett ide áru: a mostani feltárás során a mezopotámiai és egyiptomi leletek mellett a Balti-tenger vidékéről származó borostyánkövet is találtak.
A most feltárt sírok a maradványok alapján nem csak temetkezési helyként funkcionáltak, hanem vallási jelentőségük is volt, az edényekben talált nyomok szerint áldozhattak és lakomákat is tarthattak bennük, valamint mindkét feltáráson tűzrakás nyomaira is bukkantak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: