Videóajánló: Szent-Györgyi Albert testamentuma

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

– Jó estét professzor úr, mivel foglalkozik?
– Krumplit hámozok.
– Bocsánat, nem tudom, jól hallottam?
– Igen, persze, krumplit hámozok. Nincs ebben semmi meglepő, végzünk mi ennél bonyolultabb dolgokat is, ez még nem az egész biokémia. Az emberben is és a krumpliban is végeredményben ugyanaz az élet mozog. A sejt életét, az élő szövet működését akarjuk megérteni. Majdnem mindegy, hogy saját sejtjeinket vagy a krumpli sejtjeit tanulmányozzuk.

Ki?

A fenti párbeszéd még azelőtt hangzott el a Magyar Rádióban, hogy a szegedi laboratóriumát felkereső riporternek hámozás közben válaszoló Szent-Györgyi Albert 1937-ben elnyerte az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat. Közvetlensége és szelíd humora miatt a korabeli sajtó szinte sztárolta a biokémikust, aki az 1920-as évektől már jelentős nemzetközi tudományos karriert futott be. És akit végül nem a kormányzati ígéretek, hanem a Rockefeller Alapítvány által finanszírozott, korabeli csúcstechnológiával felszerelt kutatóbázis győzött meg arról, hogy Cambridge helyett Szegedet válassza.

Mit?

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában kiemelt biológiai égés folyamatát feltáró felfedezéseit, a „C-vitaminnal és fumársav katalizátorral” végzett, Nobel-díjat érő kutatómunkáját Szent-Györgyi már a Szegedi Tudományegyetem orvosi kémia tanszékének vezetőjeként végezte. Korát megelőzve élen járt a tudomány népszerűsítésében, a szakterminológiát csak a legszükségesebb esetben használó előadásai a nagyközönség körében is eseményszámba mentek. Humanista meggyőződését nem csak az 1938-ban belgiumi vendégprofesszorsága alatt franciául megírt, A béke élet- és erkölcstana című könyvével bizonyította. A második világháború alatt a kevesek egyikeként aktív tagja volt a magyarországi ellenállásnak, mint futár és követ konspirált, kihasználva nemzetközi kapcsolatait. A vészkorszakot illegalitásban bujkálva túlélő Szent-Györgyi 1945 után élére állt a tudományos élet újraszervezésének, de a kommunista hatalomátvétel elől végül 1947-ben emigrált Amerikába.

Hol?

Az alábbi portréfilm 1984-ben, két évvel Szent-Györgyi 93 éves korában bekövetkezett halála előtt készült. A címadó Psalmus Humanus a Nobel-díjas magyar tudós 1970-ben az Egyesült Államokban angolul megjelent Az örült majom című esszékötetében szereplő, angol nyelven írt humanista imákra utal. 

A szellemileg friss 90 éves Szent-Györgyi a maga sajátos bölcs humorával vonja meg kutatásainak mérlegét, egyszersmind kiállítva a bizonyítványt az emberiségről is. Kortörténeti érdekesség, hogy az első képsorokon a 90. születésnapját ünneplő bostoni partin átveszi a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendjét.

    A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

    Korábbi videóajánlóink: