Videóajánló: Isaac Asimov beteljesült jóslatai

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

– Ez a 221. könyve, amit írt. Ez valamiféle megszállottság?
– Azt mondom magamnak: jóképű író vagyok, miért ne írnék?
– Milyen időbeosztás szerint él, hogy ennyi könyvet ír?
– Reggel felkelek, leülök, írok, és amikor végeztem, megyek aludni.
– Van kedvenc könyve a sajátjai közül?
– Igen, ott van a kezében az önéletrajzi könyvem második része. Ha összerakjuk az első részével, az a kedvencem, mert ez a kedvenc témám.

Ennél hatásosabb interjúkezdést nehéz elképzelni, főleg úgy, hogy közben nem egy végtelenül antipatikus, nárcisztikus alany képe rajzolódik ki a néző előtt. Pedig Isaac Asimov, a science fiction legendás alakja valószínűleg tényleg sokat gondolt magáról, bár bizonyítottan kiemelkedő IQ-jával és máig népszerű életművével meg is volt rá az oka – mindemellett azonban megrögzött humanistaként nagyon is érdekelte őt az emberiség sorsa, és a szuperintelligens Mensa-tagtársak többségét is inkább agresszív értelmiséginek tartotta.

Az idézett Letterman-interjú azért is érdekes – amellett, hogy az akkoriban még a klasszikus talk show hostokkal ellentétben igazi provokátornak tartott David Letterman talán sosem volt ennyire tisztelettudó egy alannyal –, mert az irodalmi munkásságon hamar túllendülve inkább az emberiség jövőjére és a technológiai jóslatokra vonatkozó kérdésekkel bombázza Asimovot a műsorvezető.

Ki?

Az 1920-ban, még a független szovjet-orosz köztársaságban született Isaac Asimov, akinek családja 3 éves korában emigrált az Egyesült Államokba. A sci-fi-irodalom nagy triójának tagja Robert A. Heinlein (Csillagközi invázió) és Arthur C. Clarke (2001: Űrodüsszeia) mellett. Több mint 500 könyvet írt (a sci-fi mellett a krimi és a fantasy műfajában is), még több ezer esszét és levelet, emellett megélhetési biokémia-professzor volt a Bostoni Egyetemen, valamint az Amerikai Humanista Szövetség elnöke. Legismertebb művei a Robot-, a Galaktikus Birodalom- és az Alapítvány-sorozatban megjelent könyvek.

Mit?

Egy ilyen termékeny sci-fi-szerzőnél talán törvényszerű, hogy technológiai és társadalmi jóslatai közül valami csak beválik – és persze számos ötlete közben nem valósul meg. Asimov 1950-ben zsebszámítógépekről, 1952-ben űrsétáról írt meglepő pontossággal, és ha csak az alig 13 perces, 1980-as Letterman-interjút nézzük, a következőket jósolta előre.

  • Az űrverseny következő lépése egy nagy űrállomás építése, aztán a Holdon kell emberi bázist kialakítani, és bányászatba fogni, utána lehet más bolygókra továbbállni. Mára az ISS felépült, a NASA Artemis-programja pedig hamarosan először a Holdra küld embereket, majd irány a Mars.
  • A jövő legfontosabb orvosi technológiájának a génszerkesztést tartotta, akár olyan módon, hogy egyes gének kiiktatásával megelőzhető lesz a különböző öröklődő betegségek kialakulása újszülötteknél. CRISPR-Cas9, valaki?
  • A fegyverkezés új színtere a világűr lesz, elsősorban műholdak által. Az amerikai űrhaderő másfél éve mutatta be első fegyverét, egy, az ellenséges műholdak megsemmisítésére szolgáló rendszert.
  • A kommunikációs jelek továbbítása olyan szinten felgyorsul, hogy mindenkinek saját tévécsatornája lehet, és az oktatástól a kutatásig minden ilyen kommunikációs eszközökön történik majd. Hello Youtube, sziasztok vloggerek, üdv, okostelefonok.

A másik videón a humanista szövetség 1989-es gyűlésén tartott beszéde látható, amelyben brazil erdőirtásokról, biodiverzitás-csökkenésről, klímaváltozásról, atomháborúról, világbékéről, a „répa és bot” szemléletről, túlnépesedésről és a sci-fi való életre gyakorolt hatásáról is szót ejtett, jóval közvetlenebb formában.

Hol?

A kommunikációs jelek továbbításának felgyorsulása következtében létrejött tévécsatornákon.

      A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

      Korábbi videóajánlóink: