Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Egy fokkal unalmasasbb magyarázat: a napszél gyors kitörései által okozott koronalyukak rajzolódtak ki a Szellemirtók pillecukorszörnyének mosolyára emlékeztető formában.
Parker, a naplégkör felső rétegébe elsőként berepülő napszonda sértetlenül vészelte át a csillagközi pokoltűz ötórás hőkezelését és a másodpercenként 100 kilométeres repülési sebességet. Azt is megüzente, hogy a napkorona jóval porosabb annál, amit mi eddig képzeltünk róla.
Az ezer kilométer széles plazmatömeg néhány száz kilométerrel az Északi-sarkvidék fölött kavargott. Eső helyett elektronok hullottak belőle, de ettől eltekintve sok szempontból emlékeztetett a földi hurrikánokra. A 2014-es észlelésről csak most számoltak be.
Az első rögzített marsrengés hangjai, a napszelek zsivaja, a Jupiter holdjainak sikolya, a csillagködök melódiája. Ilyen magasművészeti élményeket kínál a Tök Terméktanács kedvenc ünnepére az amerikai űrügynökség.
A SolO hét éven át vizsgálja majd tíz műszerével a Nap legfontosabb jelenségeit, például a napszelet vagy a napkitöréseket, ráadásul példátlan közelségről: mindössze 42 millió kilométerről.
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
Hatvanéves álmot vált valóra a NASA azzal, hogy szombaton az űrbe bocsát egy szondát, amely idén novemberre kellő közelségbe tud férkőzni rejtélyes csillagunkhoz, a Naphoz.