Karikó Katalin: Nem megyek be a laborba, mert mindent jobban tudok, mint a többiek, és csak egzecíroztatnám őket

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az elmúlt két évben összesen hetven különböző díjat kapott Karikó Katalin biokémikus, a BioNTech alelnöke a koronavírus elleni küzdelemben elért eredményeiért. A tudós, aki az USA-ban él, december 17-én kora este a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében vette át a hazai tudományos élet legnagyobb presztízsű elisméresének tartott Bolyai-díjat az mRNS-vakcinákhoz vezető kutatásaiért. 

Az 1998-as alapítása óta a nemzetközileg is magasra értékelt eredményt elérő magyar tudósoknak hagyományosan a köztársasági elnök adja át a geometria Kopernikuszaként ismert Bolyai Jánosról elnevezett díjat, amely a 19. századi matematikust ábrázoló egész alakos kisplasztika mellett 100 ezer euró pénzjutalommal jár. A magánszemélyek által magántőkéből alapított díjat idéntől a MOL is támogatja.

A díjátadó ceremónián Áder János köztársasági elnök és Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a 2021-es díjazottat, aki a tiszteletére adott állófogadás előtt 5-5 perces villáminterjúkat adott a sajtó képviselőinek, köztük a Qubitnek. 

Karikó Katalin a 2021-es Bolyai-díj átvétele utánFotó: Jánossy Noémi

Arra a kérdésünkre, hogy a díjátadók és sajtómegkeresések mellett jut-e ideje még a munkára, Karikó Katalin azt válaszolta, hogy előző nap, csütörtökön egész délután tudott dolgozni mint a mainzi BioNTech cég alelnöke. 

„Munkám egy része most arról szól, hogy átolvasom azokat a javaslatokat, amelyeket különböző cégek küldenek a cégünknek, hogy kiderüljön, szükségünk van-e arra, amit ajánlanak. Tudományos dolgokat persze, mert nekem van tapasztalatom abban, hogy mi az újdonság, és mi az, amit már megcsináltak. Én, akinek annyiszor mondtak nemet, én leszek az utolsó, aki nemet mond valami olyasmire, ami izgalmas lehet, amit ki kellene próbálni”. 

A biokémikus elmondta, hogy laboratóriumban akkor jár utoljára, amikor valamelyik kollégáját kereste. 

„58 éves koromig, tehát 2013-ig laborasztalnál dolgoztam, aztán hétvégenként még később is, mert Németországban a japán kollégámnak meg nekem nem számított a szombat és a vasárnap, mert a családjaink úgyis Amerikában voltak. Azóta viszont nem megyek be, mert tudom, hogy mindent jobban tudok, mint a többiek, és így örökké csak egzecíroztatnám őket, hogy ne úgy, hanem így csináld.”

Mint pénteki köszönő beszédében elmondta, Karikó 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként kezdte pályáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Azt azonban most nem említette, hogy nem sokkal később egyik felettese a halgazdaságba küldte a labor helyett. Egy korábbi interjújában viszont elmondta, hogy ha Magyarországon marad, csak panaszkodó, középszerű kutató vált volna belőle. De nem maradt: 1985-ben pénz és ismertség nélkül fogta a családját, és Amerikába disszidált. Kérdésünkre, hogy a Bolyai-díj elégtételt jelent-e a korai magyarországi mellőzöttségért, Karikó azt válaszolta, hogy

„nincs ilyen, hogy elégtétel volna, hogy az, aki akkor kirúgott, az most azt mondja, hogy juj de jó!. Azok az emberek, akik annak idején keresztbe tettek, most úgy emlékeznek rá, hogy segítettek. Én pedig nem mondom, hogy máshogy volt. Nem kell mellre szívni a dolgokat. Szerintem ők nem is emlékeznek rá, ilyenek az emberek, de nem is akarom emlékeztetni rá őket”.

Karikó Katalin az előtérben látható Bolyai-díj átvétele után köszöntő sorait írja a díjazottak emlékkönyvébeFotó: Jánossy Noémi

A 2021-es orvosi és kémiai Nobel-díjra is esélyesnek tartott Karikó tudományos teljesítményét számos rangos grémium elismerte már. Így a magyar Széchenyi- és Semmelweis-díj mellett megkapta már az osztrák Wilhelm Exner-érmet, a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercegnője Díjat, a svájci Reichstein-érmet, az amerikai Rosenstiel-díjat, valamint a „bevándorlói teljesítményt” elismerő Vilcek-díjat, a  New York Academy of Medicine orvosbiológiai díját is. Az eddigi díjaival járó pénzjutalmai sorsát firtató kérdésünkre a biokémikus azt válaszolta, hogy az összegeket a rászorulóknak juttattja. 

„Nem teszem el, hanem kifizetem például azoknak az eszközöknek a számláit, amit a Spanyolországban a gyerekek oktatására rendelnek. Itt Magyarországon pedig a hátrányos helyzetűek segítésére fordítottuk. Mindig találunk valami jó célt, amire a pénzjutalmakat fel lehet használni”.

Az első Bolyai-díjat 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi elnöke kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László, hálózatkutató fizikus volt 2019-ben.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: