Már a vikingek előtt is éltek emberek a Feröer-szigeteken
A régészet eddigi álláspontja szerint az első emberek 850 körül érkeztek a Feröer-szigetekre, ahol addig nem volt senki és nagyjából semmi. Ezek a vikingek meg is telepedtek a szigeteken, majd a legtöbbjük továbbállt Izlandra, de a korábbi középkori feljegyzésekben sem említenek senkit, aki a szigeteken élt volna. Valaki mégis volt ott: egy friss régészeti kutatás során olyan maradványokat találtak, amelyek nagyjából 300 évvel a vikingek érkezése előttről származnak, igaz, az még nem derült ki minden kétséget kizáróan, hogy kik hagyhatták őket hátra.
Lehet, hogy soha nem is derül majd ki, a legjobb nyom ugyanis, amelyeken a kutatók el tudtak indulni, a tófenéken leülepedett birkaszar-maradvány volt. A báránytól származó DNS 500 körül került a tófenékre, nagyjából akkor, amikor az üledék vizsgálatai szerint elszaporodtak a szigeten a fűfélék, és megcsappant a fás szárú növények számra.
A titokzatos korai vendégek nem hagytak hátra maguk után épületeket, csak az üledékből és egy kokrábbi, 2013-ban előkerült leletről lehet következtetni a jelenlétükre: ekkor a régészek egy marék pirított árpát találtak az egyik viking hosszúház padlója alatt. A gabona 3-500 évvel a vikingek érkezése előtt került oda, árpa pedig az emberek érkezése nem termett a szigeten.
Szent Brendan gyanúja
Lorelei Curtin, a Wyomingi Egyetem geofizikusa ezért indítványozta, hogy vizsgálják meg a tófeneket: az üledék megőrzi a környezeti változásokat is, így az is kiderülhet belőle, hogy mikor érkeztek az első emberek a szigetekre. A kutatók 2,7 méteres csövekkel gyűjtöttek mintát a tófenékről. Az ott talált birkaürülék 492 és 512 közöttről származott, a tófenék pedig megőrizte egy 877-es izlandi vulkánkitörés nyomát is. Annak nincsen semmi nyoma, hogy korábban akármilyen emlős élt volna a szigeten.
De kik lehettek ezek a rejtélyes felfedezők? Tengerész Szent Brendan, az ötödik században született híres tengerjáró szerzetes a történetek szerint akár partra is léphetett valamikor a hatodik században, az üledékek alapján tehát még az is elképzelhető, hogy ő és legénysége jártak a szigeteken. A szent mesés utazásairól szóló történetekben viszont az a hely, ami akár már a Feröer-szigeteket is jelenthette, már tele volt „bűzös juhokkal”, így akárki is vitte őket oda, már korábban kellett érkeznie (az más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Brendan épp ezeknél a szigeteknél járt). Ha nem ő volt, talán egy másik szerzetes lehetett.
William D’Andrea, a kutatás társszerzője szerint az őslakosok Skóciából vagy Írországból érkezhettek: a szigeteken több, eddig meghatározatlan korú kelta sírfaragvány található, és a feröeri helységnevek is kelta emlékeket őriznek. A szigetlakók DNS-ében is erős a kelta örökség, és bár D’Andrea szerint elképzelhető, hogy az ott letelepedő vikingek Írországból vittek maguknak feleséget, úgy gondolja, hogy a női vérvonal valószínűsíti, hogy kelták éltek korábban a szigeten.
Curtin szerint még korai lenne kijelenteni, hogy pontosan kik lehettek az őslakosok: az eddigi leletek alapján valószínű, hogy a vikingek csak később indultak ilyen hosszú utakra, a másodlagos bizonyítékok és ír legendák alapján viszont egyáltalán nem zárható ki, hogy kelta telepesek éltek korábban Feröeren.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: