A kard két darabban került elő, a tulajdonosa pedig erős és gazdag ember lehetett: a D típusú kardok voltak a kor legnehezebb fegyverei, a mostani leletet pedig aranyozással és cifra vésetekkel díszítették.
Miután négy évszázadon keresztül virágzott és gyarapodott a grönlandi vikingtársadalom, az 1400-as évek közepén egy szempillantás alatt eltűnt a kolónia a szigetről. Ezt eddig leginkább a nagy lehűléssel magyarázták, de egy friss kutatás szerint a hőmérséklet állandó volt, ellenben egyre nőtt a szárazság.
A szarvakkal és madárszerű elemekkel ellátott bronz sisak 1500 évvel korábbról származik, mint ahogy a vikingek megjelentek a területen. Hogy még zavarosabb legyen az eredete, Szardíniában honos díszekkel látták el a fejfedőt, ami egy eddig ismeretlen óceáni útvonal létezésére utal.
A kutatók eddig azt hitték, hogy a sziget első lakói a 850 körül érkező viking hajósok voltak, de több nyom is arra utal, hogy háromszáz évvel az érkezésük előtt már laktak a szigeten, sőt, birkát is tartottak. Birka még mindig van, és még az is lehet, hogy még maga Szent Brendan vitte magával az ötödik században.
A viking szó nem származást, hanem foglalkozást, életstílust jelölt – jelentette ki az a nemzetközi kutatócsoport, amely hat éven keresztül vizsgálta több száz viking DNS-ét. Mint kiderült, Skandinávián túl Dél-Európába és Ázsiába is vezetnek a viking örökség szálai.
A transzban harcoló vikingek, a berserkerek titkát a mai napig találgatják, van, aki hisztériát, van, aki légyölő galócát sejt a háttérben. Egy friss kutatás szerint a bolondító beléndeknek köszönhették a szupererejüket.