Több szuperhőst az iskolába!
Akárhogy is hadakoznak a Tüskeváron és A kőszívű ember fiain felnőtt nemzedékek, manapság az iskolások TikTok-videókat, instasztorikat, youtubereket néznek, sorozatokon és sikerfilmeken keresztül alakítanak ki kapcsolatokat a világgal, ezek alapján alkotnak véleményt. Erre a magyar iskolarendszer nemigen reagál érdemben semmit, pedig nem is olyan régen még az Akadémiai Kiadó gondozásában is jelentek meg olyan kötetek, amelyek filmes kasszasikerekből hoznak példát a periódusos rendszer rejtelmeinek a megértéséhez.
Még ha a tudósok között akad is, aki felismeri a figyelem felkeltésének és megtartásának a jelentőségét, az Athenaeum Kiadónál mégis különösebb hírverés nélkül jelent meg nemrégiben a Képzelet és tudomány sorozat legújabb része, Az ébredő jogerő című kötet. A kötet egyik szerkesztőjének, Kis Kelemen Bencének már volt tapasztalata arról, milyen gyümölcsöző lehet a sikerfilmek és az oktatás kapcsolata: amikor a Trónok harcáról tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem jogi kara mellett működő Óriás Nádor Szakkollégiumban, a több száz fős előadóban nem maradt üres ülőhely. Egyúttal kiderült, hogy a fantáziavilágoknak jogi, politológiai, szociológiai, pszichológiai, neveléstudományi, de akár fizikai, csillagászati szempontból is lehet órákon át elemezhető tartalma. Az ébredő jogerő című kötetben ezt is hasznosítva olyan jogi dilemmák érintenek, hogy van-e felettesük a jediknek, illetve büntetőjogi értelemben felelősségre lehet-e vonni a Marvel-univerzum szuperhőseit.
A legtöbb sci-fi olyan világot teremt, amelyben aktuális problémák és kihívások kerülnek át egy fantáziavilágba. Nem is lehetne másképp: az emberi faj nehézségeitől teljesen eltérő, vagy a ma élő emberek gondjain jelentősen túlmutató világ értelmezhetetlen lenne a számunkra – szögezte le Sapiens című bestsellerében Yuval Noah Harari izraeli történész. Olyan lenne, mintha egy neandervölgyi törzs ülne be Shakespeare Hamletjének előadására.
A tanulás érdekes is lehetne
Az ébredő jogerő másik szerkesztője, Nagy Ádám korábban is írt már pedagógia és sikerfilmek kapcsolatáról. Az ugyancsak az Atheneum Kiadónál megjelent Nevelj Jedit! című 2018-as könyvében azt járta körül, milyen tanuláselméleti és tanulásfilozófiai problémák adódhatnak a fantáziavilágokban megjelenített iskolákban. Kiderül belőle, mennyire biztonságos egy Roxforthoz hasonló, a diákok számára halálos veszedelmeket és nem egyszer tanári túlkapásokat rejtő iskola, de az is, vajon jó volt-e az X-men mutánsképzőjének pedagógiai programja.
Egy másik kötettel az épp a tanárképzésben részt vevő, vagy a már kifejezetten katedraérett pedagógusokat célozták. A tanárok a Harry Potterhez vagy a Csillagok Háborújához hasonló klasszikusokban, vagy épp a Fekete tükör című disztópikus, illetve a Szexoktatás című sorozatokban felvetett problémákra reflektáló óraterveket, vázlatokat, kérdéscsoportokat vihetnek be az óráikra. A szuperhősök történetei egyebek mellett jól példázzák
- a csoportfejlődés szakaszait (Bosszúállók);
- a tehetséggondozás dilemmáit (X-Men)
- a párkapcsolati kihívásokat (Deadpool)
- a függőségek kialakulását (X-Men/Farkas)
- a szolidaritás és polgári jogok kérdéseit (Fekete Párduc)
- a túlnépesedés okozta problémákat (Thanos)
A fantázia és tudomány sorozat jövőre megjelenő zárókötete, A téridőn is túl, a Batman-sorozat karaktereinek segítségével a személyiségelméletekkel, A gyűrűk ura történetén keresztül a függőségtípusokkal, a Dűne központi témáját feldolgozva a drogokkal, a Csillagok háborúja segítségével a gyermekjogokkal, a Ready Player One című Spielberg-film segédletével a gamifikációval, a technológiai innováció mikéntjével a Star Trek sorozat, a kvantumelmélet problémáival pedig a Harry Potter-történeteken keresztül foglalkozik majd.
Miért éppen blockbusterek?
Az amerikai filmiparban az 1970-es évek közepétől, a stúdiókorszak válságát követően a speciális effektusok és a látványos képi hatások új szintjét hozták létre. A kasszasikereket hozó közönségfilmek, vagyis a blockbusterek, például a Cápa, a Csillagok háborúja, az Alien és a Terminátor-filmek olyan képi világgal csábították a mozikba az embereket, ami már nemcsak a történettel, hanem önmagában is képes volt megszólítani a tömegeket. A sikerfilmek a látványon túl az értelmezési lehetőségek széles repertoárjának adnak lehetőséget, mert
- kortárs társadalmi kérdésekre világítanak rá;
- álláspontot, véleményt formálnak;
- tudományos, politikai, társadalmi problémákat közvetíthetnek.
A blockbusterek olyan nagy költségvetésű tömegfilmek, melyek elsődleges célja, hogy elképesztően sokan megvegyék a mozijegyet, amit elsősorban a képi világgal, a történetiséggel és sztárrá emelt filmszínészekkel érnek el, nem utolsósorban azért, hogy a befektetett dollármilliók busásan megtérüljenek. Ezek a filmek egész univerzumok kiépítésére alkalmasak, a folytatások akár évtizedeken átívelően is a vászon elé vonzzák a közönséget, illetve a fantáziavilágok szereplői jól eladhatók más műfajokban, képregényekben, regényekben, vagy az eredeti film alapján készült úgynevezett spinoff-filmek formájában.
A blockbusterek közös tulajdonsága, hogy
- különleges képességű emberek vagy azok egy csoportja küldetést teljesít;
- valamilyen főgonosz karakter érdekérvényesítésével szemben;
- mindez értelmezhető a nyugati teremtéstörténet, illetve a teremtésmítoszok felől;
- a cselekmény többnyire aktuális társadalmi dilemmákat rejt;
- a műfaji eltérések az értelmezhetőséget nem befolyásolják: sci-fi vagy a fantasy éppúgy lehet, mint történelmi vagy katasztrófafilm;
- többnyire saját világuk van, csak ott létező, de a valódi világtól legfeljebb apró részletekben eltérő törvényekkel, változatos társadalmi dinamikákkal.
Így tanítanak a blockbusterek
A magyar tudományos érdeklődés fősodrába négy nagy moziverzum illeszkedik a leginkább: a Star Wars-univerzum, a szuperhősök multiverzuma, ezen belül a Bosszúállók köré épülő fikciós világ, Harry Potter varázsvilága és a Trónok harca univerzuma, ami talán a legkevésbé mutatkozik tartósnak a négy közül. E négy fantáziavilágra – mint azt Nagy a Qubitnek kifejtette – komoly oktatási programokat, sőt, sikeres tanárképzési kurzust is lehetne építeni. A témával kapcsolatos hazai irodalom veteránjának számító Nagy úgy véli, hogy az egyetemi hallgatók kifejezetten szeretik a fantáziavilágokra épülő pedagógia kurzusokat.
Iskolai környezetben például Nagy-Britannia második világháborút követő helyzetét, a kubai rakétaválságot, a háború értelmetlenségét bemutató 22-es csapdáját, vagy éppen Odüsszeusz Szkülla és Khardübisz között megélt helyzetét is jól szemléltetheti Kobayashi Maru Star Trekből ismert problémája. A Kobayashi Maru néven ismert dilemma egy olyan helyzet, amiben képtelenség nyerni: a próbára tett kapitány mindenképp veszít. A próba fő kérdése, hogy mit tesz a kapitány, ha egy hajó, a Kobayashi Maru, amelyen 81 fős személyzet és 300 főnyi utas van, megreked egy demilitarizált övezetben. Innen kapja a segélyhívást a kapitány, aki – ha elindul segíteni – felrúgja a Birodalom és a Föderáció közötti békeszerződést, ráadásul veszélyezteti a saját hajóját és azon az embereit. Ellenkező esetben viszont veszni hagyja a Marut és a segélykérőket.
Az álhírek és a hamis információk terjedésének dilemmáját az Egy galaxissal odébb című tavaly megjelent kötetben Polyák Gábor a Vasember 3-ból ismert Mandarin karakterén keresztül mutatja be. A filmben Mandarin egy színész, akit arra használnak, hogy rajta keresztül manipulálják a közvéleményt. A sikert a sötét hangulatú képektől, az elmaszkírozott arcoktól, gyors vágásoktól, nyers erőszaktól, küldetéstudattól fűtött szövegtől várják. A filmbeli jelenetek kísértetiesen hasonlítanak a terrorista csoportok jól komponált videóüzeneteihez. A Vasember Mandarinja csak egy báb a valódi főgonosz, Killian kezében, a közoktatás mégsem készíti fel a fiatalokat arra, hogy értő módon fogadják be az általuk látottakat.
A fantáziavilágok közül a korábbi generációknak a szuperhősökkel van a legbensőségesebb viszonya. A szuperhősök világa azóta is könnyedén be tudja húzni a diákokat, hiszen arról mindenkinek van valamilyen képe, könnyedén találnak kapcsolódási pontokat, és még a legkisebb korosztálynak is szolgálhatnak könnyen érthető érdekességekkel. Nekik is könnyű elképzelni, milyen szuperhősök lennének, iskolai környezetben jóformán bármilyen „történelmi, irodalmi, etikai tantárgyi elem tartalma állítható párhuzamba egy-egy sikerfilmbeli példával”.
- Az a gondolatkísérlet, hogy mit tenne egy-egy szuperhős történelmi helyzetben, irodalmi alkotásban segíthet elmélyíteni az elvárt tudástartalmat. A Watchmen című képregényben és filmadaptációban például Alan Moore egy olyan fiktív idővonalat hozott létre, amiben az USA Mr. Manhattan segítségével megnyeri a vietnami háborút, de létezik kommunista Superman variáció is.
- Szuperhősök bőrébe bújva a diákok történelmi, irodalmi vagy tudományos helyzetekre reagálhatnak, amihez oktatási segédanyag is rendelkezésre áll.
- A diákok maguk is létrehozhatnak szuperhős karaktereket, választhatnak szuperképességeket, és reagálhatnak aktuális társadalmi eseményekre. A szabad választás élménye, a saját kreativitás megélése önmagában is újfajta tanulási környezetet eredményez.
Tizenöten a jövőről
Az ezredforduló előestéjén, 1999-ben Steven Spielberg 15 szaktekintélyt hívott össze a Santa Monica-i Shutters Hotelbe. Neil Gershenfeld számítógéptudóstól, Peter Calthorpe építészen, Shaun Jones biokémiai kutatón és Harald Barker autódizájneren át John Underkoffler jövőkutatóig és Douglas Coupland íróig számos szakma nagyágyúja képviseltette magát. Spielberg azt szerette volna tőlük, hogy alkossanak meg egy egységes elképzelést arról, milyen lesz Washington 2054-ban. A színes társaság olyan kérdéseken gondolkodott, vajon milyen lesz a közlekedés, hogy néznek majd ki a reklámok, mit esznek majd az emberek, milyen technológiai eszközök segítik a munkájukat. Az azóta legendássá vált háromnapos futurológiai ötletvihar a Philip K. Dick novelláján alapuló Különvélemény című filmnek volt hivatott megágyazni.
Kánai Andrásnak az Egy galaxissal odébb című antológiában olvasható elemzése szerint a Spielberg-féle agytröszt elképzeléseinek a 90 százaléka a feledésbe merült, a filmben legfeljebb az ötetek töredéke került bele. Akárhogyan is, Spielberg az elsők egyike volt, aki a filmje elkészítéséhez tudományos és technikai tanácsadókat használt fel. Film és tudomány efféle összekapcsolódása megteremtette a lehetőségét, hogy a sci-fi filmeket tantermekben oktassák és tudományos vizsgálatok tárgyává tegyék. A Spielberg-féle őstalálkozó egyik szakértője, az MIT-n dolgozó Underkoffler később a 2003-as Hulk, valamint a 2008-as Vasember tudományos stábjában is szerepet vállalt.
A blockbusterek és tudomány kapcsolata Magyarországon
A Star Trek narratívájába illeszkedő fizikával kapcsolatos tudományos fejtegetéseknek Lawrence M. Krauss egy teljes kötetet szánt, a tudományt blockbustereken keresztül népszerűsítő irodalomra Magyarországon inkább az a jellemző, hogy a tudományos igényű gondolatokat antológiaszerűen mutatják be több univerzumon keresztül, vagy a gyűjteményes kötetekben bemutatott problémák több nagyobb témaegység köré szerveződnek. Egy filozófiai kérdéseket fejtegető könyvsorozat például több részen keresztül boncolgatta a Mátrix, a lassan elfeledett 24 című széria, az Eltűntek, a Dr. House és a Harry Potter-világ eszmetörténettel kapcsolatos problémafelvetéseit.
A második feldolgozási módszerre lehet példa a Sci-fi politológiája című sorozat, amelyben Tóth Csaba azt mutatja be, hogy a Jedi Tanács valójában olyan, mint egy nem választás útján hatalomra kerülő, jelentős erőt képviselő katonai junta. Tóth innen vezeti le az aktív és a passzív választójog kérdéskörét, valamint a felelős kormányzás elvét. Filippov Gábor és Nagy Ádám írókkal kiegészülve Tóth részt vett a már említett Egy galaxissal odébb, valamint a pedagógiai szempontból leginkább izgalmas Nevelj jedit! kötetek szerkesztésében is. A jog világában felmerülő kérdéseket járja körül a címében is az ébredő erőre reflektáló Ébredő jogerő, amelynek Nagy Ádám mellett Kis Kelemen Bence a szerkesztője.
A hazai kötetekben Nagy Ádám szerint a blockbusterek kedvelői mellett felbukkannak olyan szerzők is, akik kifejezetten utálják azokat, mint például Orosz László fizikus, vagy akiket egyáltalán nem érdekelnek a blockbusterek, de a szakterületük miatt mégis bevonhatók a munkába. Nagy szerint a blockbusterek és tudomány kapcsolata valójában egy játékos képzettársítás, hiszen azt már mindenki tudja, hogy a tudományosan megkérdőjelezhető jelenetek, például a világűrben hangosan és látványosan felrobbanó űrhajók mellett nagyon sok olyan kérdés felmerülhet, ami a tudósok és a nagyközönség, így a diákok fantáziáját egyaránt megmozgathatja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: