Miután a noszogatás, az ingyen sör és a különböző kedvezmények belengetése nem hozta meg az oltási kedvet, egyre több országban döntöttek úgy, hogy inkább büntetésekkel vagy korlátozásokkal próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy oltassák be magukat – Ausztria pedig éppenséggel azzal, hogy kötelezővé tette a vakcina beadatását.

A kanadai Québec tartomány miniszterelnöke, François Legault kedden jelentette be, hogy az ottani lakosok „komoly büntetésre” számíthatnak, ha nem hajlandóak beoltatni magukat. Azt, hogy ez számszerűleg mit is jelent, még nem lehet tudni, de Legault szerint száz dollárnál magasabb bírságról lesz szó, amit az oltatlanoknak azért kell megfizetniük, mert veszélybe sodorják a társadalom 90 százalékát azzal, hogy nem hajlandók felvenni a vakcinát. A büntetés azokra nem vonatkozik majd, akik egészségügyi okokból nem kaphatják meg az oltást.

Nem Québec az egyetlen, ahol büntetéssel akarják meghozni az oltatlanok kedvét a vakcina beadatásához: Ausztriában, ahol februártól kötelezővé teszik az oltást, akár 7200 eurós büntetés is járhat azoknak, akik nem akarják beadatni maguknak, Olaszországban pedig a múlt héten döntöttek arról, hogy minden 50 év feletti, az országban élő személynek kötelezővé teszik az oltást, ennek elmulasztását pedig 100 és 1500 euró közötti bírsággal büntetik, míg az oltatlan 50 év feletti dolgozókat fizetés nélküli szabadságra küldik.

Görögországban a hatvan év feletti oltatlanokat kötelezik havi 100 euró egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, igaz, Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint itt szó sincs büntetésről, csak az egészségügyre háruló plusz terhek ellentételezéseként kell befizetni az összeget. Szingapúrban nemrég jelentették be, hogy az oltatlanoknak meg kell fizetniük a kezelésük költségét, Ghánában pedig péntektől 3500 dolláros büntetést kell fizetnie azoknak a hajóknak, amelyeken akár csak egyetlen oltatlan ember is tartózkodik – ezt a légitársaságok esetében már korábban bevezették. Az érintettek a bírság megfizetése után a Johnson & Johnson vakcináját kapják majd meg.

Akiket nem lehet meggyőzni

Hiába tűnik egyre népszerűbbnek az oltatlanok bírságolása, sokan attól tartanak, hogy ez sem elég ahhoz, hogy meggyőzzék azokat, akik nem hajlandók beadatni maguknak az oltást. Az a 10 százalék körüli réteg, amelyet például a québeci intézkedések céloznak, inkább hajlandó beletörődni a korlátozásokba és a bírságokba, mint hogy beadassa magának a vakcinát, ezzel párhuzamosan pedig a feketepiac is virágzik: a Montreal Gazette cikke szerint egy-egy hamis oltási igazolványért akár kétezer dollárt is kifizetnek az oltásellenesek, de volt, akinek tízezer dollárt is megért a dolog. És ez csak a jéghegy csúcsa: a hamis igazolványok mellett virágzik a hamisított PCR-tesztek iparága is, amellyel a vásárlók az utazási korlátozásokat akarják megkerülni.

Nem Kanada az egyetlen, ahol hasonló módszerekkel próbálják elkerülni az oltást: Váradi Piroska rendőrezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője szerint Magyarországon 30 és 150 ezer forint közötti összegekért próbáltak eddig hamis igazolványokat eladni, míg a Fortune cikke alapján a darkweben 200 dollárért árulják a brit, német vagy francia igazolványokat.

A következő lépés

Bonnie Henry, a kanadai Brit Columbia tisztifőorvosa szerint a tartományban nincs szükség hasonló lépésekre, az átoltottság itt ugyanis szerinte kielégítő – igaz, még így is elmarad a québeci értékektől, viszont Brit Columbiában nincs annyira leterhelve az egészségügy, mint Québecben. Henry szerint a közeljövőben nem is lesz indokolt a büntetés bevezetése, de a hatóságok tartományonként külön döntenek arról, hogy az aktuális helyzet ismeretében milyen járványügyi intézkedéseket hoznak.

Nem lenne meglepő, ha a jövőben több országban is hasonló büntetésekkel (adókkal, netán egészségügyi hozzájárulással) próbálnák meg meghozni az oltási kedvet: Richard H. Thaler közgazdász már tavaly szeptemberben arra jutott, hogy nem elegendő különféle ösztönzőkkel a vakcináció felé terelgetni az embereket, a járvány leküzdéséhez komolyabb szankciókra van szükség.

Az sem csoda, hogy sokan tiltakoznak a büntetés ellen, vagy azért, mert tartanak az oltásoktól, vagy azért, mert úgy érzik, hogy sérül az önrendelkezéshez való joguk – erre Legault (és azok a kormányok, ahol hasonló rendelkezéseket hoztak) azt válaszolja, hogy a bírsággal azt a pluszköltséget fizettetik meg az oltatlanokkal, amelyet az egészségügy szenved el miattuk, valamint azt is, hogy az önrendelkezéshez ugyan joguk van az embereknek, másokat viszont senkinek sincs joga megfertőzni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: