Az emberiség történetében a kisebb közösségek szabályai, az isteni büntetések ígérete, majd az államok intézményei is hatásosan kezelték a bűnözést, de a globalizált és egyre polarizálódó világunkban ezeknek egyre kisebb az elrettentő erejük. Mi lenne, ha még azelőtt azonosíthatnánk a bűnelkövetőket, hogy megtörténne a baj?
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
Egy jól megválasztott jegyzői intézkedésnek, például az állattartástól való eltiltásnak jóval nagyobb a prevenciós hatása – főleg egy kisebb településen –, mint a bíróságok által futószalagon kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéseknek.
A november 27-én életbe lépett szigorítással az állatkínzás szövetségi bűncselekménnyé vált az Egyesült Államokban, ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az emberölés vagy a nemi erőszak.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Nagy-Britannia adatvédelemért felelős szervezete, az ICO úgy félmillió fontra büntette a Facebookot a Cambridge Analytia-botrányban betöltött szerepéért. Kérdés, mikor tér magához a közösségi oldal a sokkból: Zuckerberg cége körülbelül öt és fél perc alatt termeli ki a büntetés összegét.