Bár általában úgy tartják, hogy az Istenbe vetett hit és a vallási intézményekre való támaszkodás megnő a traumák és válságok idején, egy, a Journal of Religion and Health című folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint minél tovább húzódik a koronavírus-járvány, úgy veszítik el egyre többen a hitüket.

Pedig a pandémia elején még más volt a tapasztalat: a Pew Research 2020 nyarán végzett felmérése szerint például az amerikaiak 28 százalékára volt jellemző, hogy megerősödött a hite a járvány kitörése óta, és ugyanilyen arányban gondolták úgy, hogy az amerikaiak vallásos hite összességében erősödött. „A traumák megannyi feltételezést kérdőjeleznek meg azzal kapcsolatban, hogy kik vagyunk, mi a célunk, és hogyan lehet értelmet keresni egy traumatikus eseményben. A hitalapú vallások értelmes forrásokat kínálnak, amelyek segítenek eligazodni ezekben a kérdésekben” – magyarázta Danielle Hansen teológus a jelenség okát.

Az új tanulmányban német kutatók azt vizsgálták, hogy időben elnyújtva ez miként változik, ezért a vallásos hit változásait mérték 2020 júniusától 2021 novemberéig. Ehhez közel 5000 embert kérdeztek meg a 18 hónapos időszak különböző pontjain, és végül arra az eredményre jutottak, hogy minél tovább tart a járvány annál többen veszítik el az Istenbe vagy egy felsőbb erőbe vetett hitüket.

„Az elemzések azt mutatták, hogy a fertőzés második hullámával és a második lezárással együtt csökkent a felsőbb erőbe vetett bizalom, valamint az imádkozás és a meditálás mértéke. A koronavírussal kapcsolatos stresszforrások hirtelen növekedése a jólét csökkenésével és a hit folyamatos elvesztésével járt együtt. Ezek a fejlemények katolikusoknál és protestánsoknál, valamint fiatalabb és idősebb személyeknél egyaránt megfigyelhetők voltak” – írják a kutatók.

Míg a vizsgálat kezdetén, 2020 júniusában még csak a megkérdezettek három százaléka jelezte, hogy a pandémia miatt elvesztette a hitét, a következő másfél évben végzett további hat felmérés során ez az arány folyamatosan nőtt, egészen addig, amíg 2021 augusztusa és novembere között már a megkérdezettek 21,5 százaléka számolt be hitvesztésről.

A kutatók feltételezése szerint ez a tendencia leginkább a vallási közösségek által támasztott társas kötelékek megszakadásának tudható be: „Úgy tűnik, a távolságtartás és más járványügyi korlátozások hosszú ideje tartó folyamata miatt az emberek és a helyi vallási közösségek közötti, többé-kevésbé létfontosságú társadalmi és vallási kötelékek szakadozni kezdtek. Amikor a szakrális tereket (pl. templomokat) nem lehet könnyen megközelíteni, az emberek elveszíthetik a nyilvános vallási életük központjához való hozzáférést, és így vagy a spirituális gyakorlatok új formáihoz fordulnak, vagy egyszerűen hozzászoknak a hitük elvesztéséhez.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A statisztikák szerint Európában csökken a keresztények száma, mégis virágzik a vallásbiznisz

Bodnár Zsolt tudomány 2019. október 25.

Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.

Valóban egyre kevesebb a hit a mai világban? Épp ellenkezőleg!

Dippold Ádám tudomány 2020. február 16.

Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.