A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
A japán buddhisták kevesebbet adakoznak, ha robot olvassa fel a tanításokat, az amerikai keresztények pedig kevésbé tartják hitelesnek a mesterséges intelligencia által írt prédikációkat.
A Johns Hopkins Egyetem pszichedelikumkutatói vallási vezetőket láttak el pszilocibinnel, akik nemcsak saját hitük elmélyüléséről számoltak be, de más vallások felé is nyitottabbá váltak.
„Ma is sokan vélik úgy, hogy a tudomány vagy a technológia az ördög műve, az Istenhez hű embernek pedig el kell vetnie ezeket. Én azonban úgy gondolom, hogy épp ellenkezőleg, mindez Isten ajándéka” – mondja a lelkész, aki a ChatGPT-vel írt prédikációt olvasott fel a dömösi 1000 Éves Templomban.
Az abszolútum a legtöbb vallási hagyomány alaptanítása szerint nemcsak öröktől fogva létezik, de mindenható és mindent átható is, így szükségtelenné válik annak a vagy-vagy szituációnak a feltevése is, hogy anyag és isten kizárnák egymást. Válasz Marosán György „Isten nélkül hol a poén?” című cikkére.
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
A kérdéshez máshogy viszonyul a pszichiátria, a tudomány, a hívők és egy péniszrablóktól rettegő ausztrál – de kinek van igaza?
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.