Havi 20 dollárért bármennyiszer megkérdezheted, hogy bűn-e a maszturbálás
Miközben templomba egyre kevesebben járnak, az internetet ellepték az Istenbotok és az Ai-Jézusok. Van, ahol már a gyóntatófülkében is a mesterséges intelligencia válaszol.
hit
A tudománytalan valláskritika és új ateizmus
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Nagy Ádám vs. Tudóslány: a tudománytalan vallásellenesség a tudománykommunikáció csődje
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Több kísérlet szerint a vallásos emberek nem kérnek az AI-ból és a robotpapokból
A japán buddhisták kevesebbet adakoznak, ha robot olvassa fel a tanításokat, az amerikai keresztények pedig kevésbé tartják hitelesnek a mesterséges intelligencia által írt prédikációkat.
Egy rabbi, egy lelkész, egy imám és egy ortodox pap varázsgombát kapott. Mi történt az istenképükkel?
A Johns Hopkins Egyetem pszichedelikumkutatói vallási vezetőket láttak el pszilocibinnel, akik nemcsak saját hitük elmélyüléséről számoltak be, de más vallások felé is nyitottabbá váltak.
Csanádi Viktor Holló: A tudomány és a hit nem kizárja, hanem erősíti egymást
„Ma is sokan vélik úgy, hogy a tudomány vagy a technológia az ördög műve, az Istenhez hű embernek pedig el kell vetnie ezeket. Én azonban úgy gondolom, hogy épp ellenkezőleg, mindez Isten ajándéka” – mondja a lelkész, aki a ChatGPT-vel írt prédikációt olvasott fel a dömösi 1000 Éves Templomban.
A félreértett Isten
Az abszolútum a legtöbb vallási hagyomány alaptanítása szerint nemcsak öröktől fogva létezik, de mindenható és mindent átható is, így szükségtelenné válik annak a vagy-vagy szituációnak a feltevése is, hogy anyag és isten kizárnák egymást. Válasz Marosán György „Isten nélkül hol a poén?” című cikkére.
Minél tovább tart a járvány, annál többen veszítik el a vallásos hitüket
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
Téveszme-e az istenhit?
A kérdéshez máshogy viszonyul a pszichiátria, a tudomány, a hívők és egy péniszrablóktól rettegő ausztrál – de kinek van igaza?
Elvárható-e egy ateistától, hogy elviselje a vallásosok társaságát?
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Fertőző betegségek miatt alakulhatott ki a gonoszba vetett hit, sőt a vallás is
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
A statisztikák szerint Európában csökken a keresztények száma, mégis virágzik a vallásbiznisz
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.