Egy most publikált elméleti modell szerint az emberiség által lakott világegyetem nem az az optimális közeg, amelyben egyszerre többféle életforma is kialakulhatna.
A Pentagon friss ufójelentése szerint az 1960-as évek észleléseinek a szupertitkos űrprogram próbarepülései álltak a hátterében, de a belbiztonsági minisztérium még néhány éve is komoly ufótechnológia-visszafejtési programot fontolgatott.
Röviden: nem sokat, de nem is zárnak ki semmit. Mindenesetre új ufókutatási igazgatót neveznek ki, hogy eredményesebben tudják folytatni a keresgélést.
A mexikói esemény látványosabb volt az amerikainál, de a bemutatott bizonyítékokkal a meghívott kutatók szerint valami nem stimmel.
Hosszú idő után ismét a címlapokra kerültek a földönkívüliek, és már az USA Kongresszusában is az a téma, hogy rejteget-e a kormány idegen technológiákat. Valóban Tom DeLonge indította el a lavinát?
Megválaszolhatatlan kérdésnek tűnik, pedig egy amerikai politológus és egy matematikai pszichológus már több mint 40 éve megválaszolta, mindössze két egyszerű szabályban. Mi az a tit-for-tat stratégia, és alkalmazható-e a mai kaotikus világban?
Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.
Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.
A Guardian beszámolója szerint annak tisztázása még várat magára, hogy az észlelt jel forrása természetes vagy mesterséges eredetű-e.
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.