Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ki?

Lehet, hogy egyszerűbb lenne felsorolni, mi nem volt Carl Sagan, de lássuk, mi volt: csillagász, bolygókutató, asztrofizikus, asztrobiológus, kozmológus, békeaktivista, író, tudománykommunikátor, oktató, sci-fi-konzulens, tévés személyiség. 1934-ben született Brooklynban, élete legmeghatározóbb élményének az 1939-es New York-i világkiállítást tartotta, ahol alig 5 évesen csodálkozhatott rá a futurisztikus víziókra. A Chicagói Egyetemen fizikából szerzett mesterdiplomát, majd ugyanitt csillagászatból és asztrofizikából doktorált.

Az 1960-as években a Harvardon, később a Cornell Egyetemen kezdett tanítani, és részt vett az Apollo-program űrhajósainak felkészítésében, majd a Naprendszer felfedezésére indított űrszondák előkészítésében – ő felelt annak az információanyagnak az összeállításáért is, amit az űrszondát esetlegesen felfedező földönkívülieknek szánt a NASA. Itthon a Kozmosz című ismeretterjesztő sorozatból és a Kapcsolat című regény (és az abból készült film) okán ismerhetik leginkább. 1996-ban tüdőgyulladás vitte el, nevét a Földön NASA-kutatóközpont, a Marson emlékállomás és több kisbolygó is viseli.

Hol?

A brit Royal Institutiont, vagyis Királyi Intézetet 1799-ben, a tudományos ismeretek terjesztésének és a friss műszaki találmányok mielőbbi általános bevezetésének céljával alapították a londoni Westminsterben. Michael Faraday fizikus-kémikus, az elektrotechnika úttörője 1825-ben alkotta meg azt a máig tartó hagyományt, amely során az intézetben minden év karácsonya környékén egy adott tudós egy adott témában több előadást tart, egyszerre informatív és szórakoztató módon – Faraday kívánsága szerint úgy, hogy lehetőleg a gyerekek és a fiatal felnőttek is megértsék.

Michael Faraday karácsonyi előadása a Royal Institutionben, 1855-benFotó: Wikimedia Commons

Carl Saganre az eseménysorozat 148. évében került sor (a második világháború alatt néhány évig elmaradtak a karácsonyi előadások).

Mit?

1977 decemberében járunk, néhány hónappal azután, hogy a NASA felküldte az űrbe a Voyager–1 és Voyager–2 szondáit, a valaha volt talán legsikeresebb bolygókutató űreszközöket, amelyek célja a Naprendszer külső égitestjeinek felfedezése és a csillagközi űr meglátogatása. A Viking-program szondái másfél éve landoltak a Marson, és többek között vízjég jelenlétéről adtak tudósítást.

Fotó: Library of Congress

Sagan 6, egyenként nagyjából egy-egy órás leckét tartott (ezek a Royal Instituion oldalán egyenként is megnézhetők):

  1. A Föld mint bolygó
  2. A külső Naprendszer és az élet
  3. A Mars történelme
  4. A Mars a Viking előtt
  5. A Mars a Viking után
  6. Bolygórendszerek a Napon túl
    A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

    Korábbi videóajánlóink: