Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből
Ki?
Lehet, hogy egyszerűbb lenne felsorolni, mi nem volt Carl Sagan, de lássuk, mi volt: csillagász, bolygókutató, asztrofizikus, asztrobiológus, kozmológus, békeaktivista, író, tudománykommunikátor, oktató, sci-fi-konzulens, tévés személyiség. 1934-ben született Brooklynban, élete legmeghatározóbb élményének az 1939-es New York-i világkiállítást tartotta, ahol alig 5 évesen csodálkozhatott rá a futurisztikus víziókra. A Chicagói Egyetemen fizikából szerzett mesterdiplomát, majd ugyanitt csillagászatból és asztrofizikából doktorált.
Az 1960-as években a Harvardon, később a Cornell Egyetemen kezdett tanítani, és részt vett az Apollo-program űrhajósainak felkészítésében, majd a Naprendszer felfedezésére indított űrszondák előkészítésében – ő felelt annak az információanyagnak az összeállításáért is, amit az űrszondát esetlegesen felfedező földönkívülieknek szánt a NASA. Itthon a Kozmosz című ismeretterjesztő sorozatból és a Kapcsolat című regény (és az abból készült film) okán ismerhetik leginkább. 1996-ban tüdőgyulladás vitte el, nevét a Földön NASA-kutatóközpont, a Marson emlékállomás és több kisbolygó is viseli.
Hol?
A brit Royal Institutiont, vagyis Királyi Intézetet 1799-ben, a tudományos ismeretek terjesztésének és a friss műszaki találmányok mielőbbi általános bevezetésének céljával alapították a londoni Westminsterben. Michael Faraday fizikus-kémikus, az elektrotechnika úttörője 1825-ben alkotta meg azt a máig tartó hagyományt, amely során az intézetben minden év karácsonya környékén egy adott tudós egy adott témában több előadást tart, egyszerre informatív és szórakoztató módon – Faraday kívánsága szerint úgy, hogy lehetőleg a gyerekek és a fiatal felnőttek is megértsék.
Carl Saganre az eseménysorozat 148. évében került sor (a második világháború alatt néhány évig elmaradtak a karácsonyi előadások).
Mit?
1977 decemberében járunk, néhány hónappal azután, hogy a NASA felküldte az űrbe a Voyager–1 és Voyager–2 szondáit, a valaha volt talán legsikeresebb bolygókutató űreszközöket, amelyek célja a Naprendszer külső égitestjeinek felfedezése és a csillagközi űr meglátogatása. A Viking-program szondái másfél éve landoltak a Marson, és többek között vízjég jelenlétéről adtak tudósítást.
Sagan 6, egyenként nagyjából egy-egy órás leckét tartott (ezek a Royal Instituion oldalán egyenként is megnézhetők):
- A Föld mint bolygó
- A külső Naprendszer és az élet
- A Mars történelme
- A Mars a Viking előtt
- A Mars a Viking után
- Bolygórendszerek a Napon túl
Korábbi videóajánlóink: