Jövő hétfőn indul útjára az a moai, vagyis húsvét-szigeti kőszobor, amelyet még 1870-ben szállítottak el az országból Chilébe. Bár a Húsvét-sziget hivatalosan Chile tartományának számít, a helyiek nem nagyon örültek a szobor elszállításának, annál jobban örülnek viszont annak, hogy visszakapják, a szobrok ugyanis az ősök szellemeit jelképezik, a helyük így a szigeten van – arról nem is beszélve, hogy az ország a bevételeinek nagy részét épp a moaikra kíváncsi turistáknak köszönheti.

A múzeum közleménye szerint a Húsvét-sziget lakói számára azok a temetkezési tárgyak, emlékek és szobrok, amelyeket elhurcoltak az országból, ugyanolyan élőnek számítanak, mint a közösség tagjai. Cristian Becker, a múzeum kurátora szerint ez rendkívül fontos gesztus az őslakosok felé. A megegyezést Rapa Nui szertartással ünnepelték hétfőn a múzeumban.

A 715 kilós Moai Taut hétfőn indítják útnak Valparaisóból, miután a múzeum szakemberei alaposan átvizsgálták és meggyőződtek róla, hogy épségben megérkezik az úticéljához, ahol a Sebastian Englert Antropológiai Múzeumban állítják majd ki.

Kulturális nagykövetek

Consuelo Valdes, a chilei kulturális miniszter kiemelte, hogy ez az első eset, hogy egy moai nem a szigetről kerül a szárazföldre, hanem épp fordítva. A Húsvét-szigetek évek óta követeli, hogy a sziget kulturális kincseit őrző múzeumok adják vissza az elrabolt műtárgyakat, de eddig kevés sikerrel, a British Museumban őrzött szobor, a Hoa Hakananai´a szintén nagyjából 150 éve díszíti a brit gyűjteményt, de évek óta csak tárgyalnak a hazaszállításáról.

Bár az igény jogosnak tűnhet, nem mindenki tartja jó ötletnek az összes moai hazaszállítását. Sonia Haoa húsvét-szigeti régész szerint a Hoa Hakananai´a és a többi külföldre szakadt műalkotás egyfajta nagykövetként van jelen a világban, míg a szigeten található, mintegy ezernyi moai az elemek hatására lassan elporlad. Haoa szerint a sziget egyetlen bevételi forrása a turizmus, így amellett, hogy érdemes lenne megóvni az ott található szobrokat, érdemes arra is gondolni, hogy a nagykövetek hatására kapnak kedvet az emberek utazni, így Hoa Hakananai´a tulajdonképpen fontos gazdasági missziót teljesít Londonban.

Az említett két szobron kívül még tíz tartózkodik külföldön, de az őslakosok ezeket is szeretnék visszakérni. A Chilei Természettudományi Múzeumban még két kisebb szobor található, ezek hazaszállításáról egyelőre nem esett szó.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Genomvizsgálattal bizonyították, hogy polinéz felfedezők már az 1200-as években találkoztak az amerikai őslakosokkal

Bodnár Zsolt tudomány 2020. július 9.

Az óceániai felfedezők több száz évvel az európaiak előtt kapcsolatba kerültek az amerikai őslakosokkal, egy új genomvizsgálat szerint azonban hosszú együttélés helyett valószínűleg csak egy nagy találkozó történt.

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Dippold Ádám tudomány 2021. október 22.

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

Megépítették Indiában a világ legmagasabb szobrát, ami két és félszer nagyobb az amerikai szabadságszobornál

Bodnár Zsolt gazdaság 2018. október 31.

Az ország függetlenné válásában nagy szerepet játszó Sardar Patel szobrán 2014 óta dolgoztak, a költségvetése a másfélszeresére duzzadt, és az átadás napjára már 75 ezres tüntetést várnak.