Itt az első növényi alapú covidvakcina

2022. március 7.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Akár igazolva is érezhetik magukat azok, akik az új koronavírus pandémia első hónapjaiban a dohányban, illetve a nikotinban keresték a SARS-CoV-2 elleni védelem egyik biokémiai eszközét. A quebeci Medicago gyógyszergyár ugyanis forgalmazási engedélyt kapott a kanadai egészségügyi hatóságoktól, hogy a 18-64 év közöttiek oltására forgalomba hozhassa azt a vakcináját, amelynek hatóanyaga a Nicotiana benthamiana néven ismert Ausztráliában honos dohánynövényből származik – adta közre az IflScience.

Az elfüstölt, megrágott, felszippantott fajokkal rokon, a burgonyafélék családjához és a dohány nemzetséghez (Nicotiana) tartozó növény leveleinek szintén magas a nikotintartalma, nem véletlen, hogy az ausztrál őslakók serkentőszerként fogyasztották az elmúlt évezredekben. A kanadai farmakológusok választása azonban nem a nikotin vagy más alkaloid miatt esett pont erre a fajra. Már csak azért sem, mert a világjárvány második szakaszára már egyértelműen tisztázódott, hogy a dohányosok nemhogy nagyobb eséllyel ússzák meg a COVID-19 súlyos következményeit vagy a fertőzést magát, hanem esetükben 60-80 százalékkal nagyobb a kórházba kerülés kockázata.

A Scientist szerint a Covifenz néven piacra kerülő vakcina fejlesztői nem valamelyik már benne lévő hatóanyag miatt választották az őshazájában benth néven emlegetett kétszikűt, hanem azért mert ez a faj régóta kedvelt modellnövény a biotechnológiában. Korábban például a British American Tobacco leányvállalata, a Kentucky BioProcessing publikált olyan eredményeket, amelyek szerint monoklonális eljárással sikerült a növény szervezetében olyan antigéneket ültetni, majd felszaporítani, amelyek már 2014-ben ígéretesnek bizonyultak az ebola-oltásokban.

Virágzó Nicotiana benthamiana
Fotó: Wikipédia

A kanadai farmakológusok a mindmáig zömmel állati szervezetekben, illetve sejtkultúrákban előállított terápiás fehérjék helyett a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét utánzó mesterséges víruspartikulák (virus-like particle, VLP) előállítására serkentették a növényt némi bakteriális ösztönzéssel. Gyors és effektív anyagcseréjének köszönhetően a növény napok alatt legyártja a 71 százalékos hatásosságú vakcinához szükséges, az emberi immunrendszert mozgósító matériát. Mondanunk se kell, egy ilyen növényekből álló üvegházi ültetvény ipari léptékben képes a VLP-gyártásra.

A kanadai gyógyszergyár abban bízik, hogy a száz százalékig növényi alapú eljárásuk meggyőzi azokat, akik eddig az állati közreműködéssel előállított hatóanyagokra és összetevőkre hivatkozva utasították vissza a covidoltásokat.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt

Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt

Qubit.hu tudomány 2021. szeptember 28.

A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.

Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom

Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom

Vajna Tamás tudomány 2021. június 17.

Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.