Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ellentmondásos hírek keringtek a dohányzás és a nikotin állítólag védő hatásáról a COVID-19 ellen a világjárvány kezdetén. Egy provokatív francia tanulmány azt állította, hogy a rendszeresen dohányzók jóval kisebb arányban fordulnak elő az ambuláns, illetve a fekvőbeteg-ellátásban részesülő COVID-osok között. Ezt egyebek mellett arra alapozták, hogy a párizsi korházakban a 11 ezer koronavírus-fertőzöttnek mindössze 8,5 százaléka volt dohányos, míg a lakosságban 25 százalék az arányuk. 

Az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO már akkor azzal reagált, hogy egyértelmű párhuzamot vont a dohányzás és a koronavírus-fertőzés, illetve a súlyos tünetek kialakulásának nagyobb kockázata között.

Miközben empirikus adatokon alapuló kutatások New Yorkban és Kínában is felfigyeltek a dohányosok kis számára a COVID-osztályokon, sokan kritizálták ezeknek a kezdeti tanulmányoknak az adatait és/vagy a módszertanát, például azt, hogy a francia kutatók nem vizsgálták, hogy a nem dohányzó súlyos koronavírusos betegek körében nincsenek-e többen az idősek vagy az egyéb betegségben szenvedők. Az egyik tanulmányt, amely a dohányzás védő hatására utalt, 2021. áprilisban vissza is vonta a publikáló folyóirat, miután kiderült, hogy a szerzők némelyikének anyagi érdeke fűződik a dohánycégek sikeréhez.

Genetikai megalapozottság

Azóta eltelt csaknem másfél év, és egy brit kutatás most arra jutott, hogy a dohányosok nemhogy nagyobb eséllyel ússzák meg a COVID-19 súlyos következményeit vagy a fertőzést magát, hanem esetükben 60-80 százalékkal nagyobb a kórházba kerülés kockázata. A Thorax című BMJ-folyóiratban megjelent tanulmány szerint a dohányosoknál a halálozás kockázata is nagyobb. 

A megfigyeléseken és genetikai adatokon alapuló tanulmány ellentmond a járvány kezdetén feltűnő empirikus kutatások eredményeinek, és azt az – amúgy eddig szintén nem túl erős lábakon álló – álláspontot erősíti, hogy a dohányosokra nézve a koronavírus-fertőzés még veszélyesebb. Az utóbbi eredményre jutott eddigi tudományos munkákkal részben ugyanaz volt a probléma, mint a dohányzás védő hatását pedzegető kutatásokkal: nagyrészt empirikus adatokon alapultak, így nehéz volt megalapozott állítást tenni arról, hogy vajon a dohányzás-e az oka a megnövekedett kockázatnak, vagy valami más játszik közre, például hogy a dohányosok között többen vannak a hátrányos anyagi és társadalmi helyzetűek.

A gének megmondják

Azonban az Oxfordi Egyetem kutatói Ashley Clift vezetésével 421 469 résztvevő adatait vizsgálták meg 2020 első nyolc hónapjában, és kizárólag olyanokét, akiknek a genetikai mintáit már elemezték a brit Biobank projektben. A kiszemelt százezrekről beszerezték a háziorvosi kartonokat, a COVID-tesztek eredményeit, a kórházi felvételi adatokat, illetve az esetleges halotti anyakönyvi kivonatokat, hogy következtetéseket vonhassanak le a dohányzás és a COVID-19 súlyosságának összefüggéseiről.

Így derült ki, hogy a nemdohányzókhoz viszonyítva a dohányosok 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, és jelentősen nagyobb volt esetükben a halálozás kockázata. 

Clift és társai a mendeli randomizáció módszerével elemezték az adatokat – ez arra használja az egyetlen tényezőhöz köthető genetikai információt (ezúttal a dohányzásra vagy láncdohányzásra hajlamosító genetikai variánsokat), hogy elkülönítse ennek az egyetlen faktornak a hatását a vizsgált kimenetre. Bár-e variánsok nem olyan nagy mértékben járulnak hozzá a dohányzáshoz, és nem is feltétlenül lehet tudni, miért növelik a hordozó hajlamát arra, hogy szeressen cigizni, ezzel a módszerrel a kutatók mégis el tudták kerülni a megfigyeléseken alapuló kutatások számos korlátját. Ezáltal egyértelműbb képet adtak arról, hogy van-e összefüggés a dohányzás és a koronavírus-fertőzés következményei között.

Amint a Thoraxban a tanulmánnyal egy időben közölt szerkesztőségi véleményben az Imperial College London szakértői megjegyezték, „a tanulmány növeli bizonyosságunkat, hogy a dohányszívás nem véd a COVID-19 ellen, mivel a mendeli randomizációs elemzés kevésbé kitett a zavaró tényezőknek, mint a megfigyeléseken alapuló kutatások”.

A dohányzásra való genetikai hajlam a tanulmány szerint a fertőzés 45 százalékkal nagyobb valószínűségével és a kórházi kezelés 60 százalékkal nagyobb kockázatával függött össze. Az erős dohányzásra való genetikai fogékonyság pedig a fertőzés több mint kétszeres, a kórházi ápolás ötszörös és a halálozás tízszeres növekedésével kapcsolódott össze a kutatásban.

Clift szerint eredményeik erősen utalnak rá, hogy ahogy a dohányzás kihat a szívbetegségek, különféle daganatos betegségek és egyéb betegségek kockázatára, a jelek szerint ugyanúgy befolyásolja a koronavírus-fertőzés kimenetelét is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: