Magyarul is bemutatják David Attenborough legújabb dokumentumfilmjét

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Decemberben jelentették be, hogy két amatőr fosszíliavadász két felnőtt, két fiatal és egy újszülött mamut maradványaira bukkant egy délnyugat-angliai kavicsbányában, Swindon közelében, és a szakma (a régészeti és a paleontológiai) egyből az egyik legnagyobb brit felfedezésként tekintett a kifogástalan állapotú, körülbelül 220 ezer éves leletekre, és a mellettük talált kőszerszámokra.

Olyannyira, hogy a BBC azon nyomban dokumentumfilmet készített a találatról, amely újraírhatja a neandervölgyiek jégkorszaki életkörülményeire vonatkozó, nem túl kiterjedt ismereteinket – a sztyeppei mamutok mellett olyan állatok maradványai is előkerültek, mint a mai rokonaikhoz képest kétszer akkora jégkorszaki jávorszarvasok, a megafaunával együtt fejlődő ganajtúró bogarak, valamint a mamutok által összetaposott csigák. De a helyszínen még különböző magvak, virágporok és más növényi maradványok is fennmaradtak, és több mára kihalt növényfaj nyomaira is bukkantak.

Fotó: DigVentures

A BBC Ben Garrod evolúcióbiológus mellett magát Sir David Attenborough-t is felkérte a dokumentumfilmhez, így az eredetileg december 30-án bemutatott film az Attenborough és a mamuttemető címmel került adásba, amit most Magyarországon is műsorra tűznek: a Viasat Nature csatornán vasárnap, március 13-án 13:30-tól lesz látható.

Lisa Westcott Wilkins, a régészeti feltárást vezető csoport tagja így jellemezte a felfedezést: „Az ebből az időszakból származó régészeti lelőhelyek nagyon ritkák és kulcsfontosságúak a brit és európai neandervölgyiek viselkedésének megértéséhez. Miért pusztult el itt annyi mamut? A neandervölgyiek ölhették meg őket? Mit mond ez nekünk a jégkorszaki Britannia életéről? A leletek sokfélesége egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre.”

Mamutcsontok és neandervölgyi eszközökFotó: DigVentures

A kutatók szerint a mamutok maradványai és a többi lelet nagyjából 220 ezer évvel ezelőttről származik, az MIS 7 néven ismert, melegebb interglaciális időszakból. Ekkor a csökkenő hőmérséklet délre kényszerítette a neandervölgyieket, a lelőhely pedig ebben az időszakban egy termékeny síkság volt, amely az embereket és az állatokat egyaránt vonzotta.

A legelső mamutok körülbelül 5 millió évvel ezelőtt érkeztek Afrikából a kontinensre, a fajok közül a sztyeppei mamut volt a legnagyobb, amely nagyjából 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg, és 200 ezer évvel ezelőtt halt ki. Az egyedek súlya elérte a 15 tonnát is, ami kétszerese-háromszorosa egy afrikai elefánténak.

A maradványok egy része a Bristoli Múzeumba kerül, míg a további ásatásokon várhatóan előkerülő leletektől függően egy külön bemutatóközpontot is létrehozhatnak a mamutoknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: