Az eddigi migrációs elméletek szerint az Ázsiából érkező embercsoportok a Szibériát Alaszkával összekötő földnyelven átkelve a szárazföld belsejében található, észak-dél irányú jégmentes folyosót követve népesítették be az amerikai kontinenst. A PNAS folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban részletezett legújabb eredmények szerint azonban ennek volt egy jelentős természeti akadálya. Nevezetesen, hogy a nemzetközi szakterminológiában Ice-Free Corridor (IFC) egyáltalán nem volt jégmentes abban az 25-27 ezer évvel ezelőtti időszakban, amikor az emberek első hulláma már bizonyíthatóan elérte Közép- és Dél-Amerikát is.

Az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját eltorlaszolták ugyanis azok, a nem ritkán 300 emelet magas jégfalak, amelyek csak 14-15 ezer évvel ezelőtt olvadtak el. A tanulmányt jegyző kutatók ezt az állításukat az IFC 1200 kilométer hosszan elnyúló nyomvonaláról gyűjtött geológiai minták vizsgálatára alapozzák.

A kőzetek radioaktivitásának elemzésével a geológusok meghatározták, hogy az adott minta mikor és mennyi ideig volt jég alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy 13 800 évvel ezelőttig a 400-900 méter vastag gleccserek miatt szinte biztosan nem volt átjárható az útvonal.

A geológusok a következőkben a Csendes-óceán partvidékén is kutatnának, hogy kiderítsék, vajon az alternatív útvonal tényleg járható volt-e a vzsgált időszakban.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Több mint tízezer éves kutyacsontok fedik fel az Amerikába érkező első emberek útvonalait

Bodnár Zsolt tudomány 2021. február 24.

Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.

Soha ilyen régi emberi nyomot nem találtak még Észak- és Dél-Amerikában

Bodnár Zsolt tudomány 2019. április 30.

Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.