Több mint tízezer éves kutyacsontok fedik fel az Amerikába érkező első emberek útvonalait

2021.02.24. · tudomány

Sokáig azt hitték, hogy az ember először nagyjából 12 ezer éve tette be a lábát az amerikai kontinensre, amikor az Észak-Amerikát borító gleccserek olvadni kezdtek, és a Bering-szoros alatt húzódó földhídon egyszerűen át lehetett kelni Szibériából Amerikába, például mamutra vadászni.

Az elmúlt évek azonban sorra hozták az olyan régészeti felfedezéseket, amelyekből kiderült, hogy legalább 16 ezer éves nyomok is utalnak emberi jelenlétre a kontinensen, így Amerika legkorábbi vendégei valószínűleg csendes-óceáni szigeteken keresztül, a vízen jutottak el az északi partvidékekre, ahonnan gyorsan elkezdtek déli irányba terjeszkedni.

1998-ban egy kutatócsoport ősi medvecsontok reményében indult egy barlangba Alaszka nyugati partján, ehelyett a régészek egy olyan csontdarabot találtak, amit ma a legősibb ismert amerikai kutya maradványának tekintenek. A csontot több mint 50 ezer ősi állatmaradvány között találták meg, amit a délnyugat-alaszkai Wrangell-szigeten ástak elő. A Buffalói Egyetem kutatói egy DNS-vizsgálat során állapították meg, hogy a többségben medvecsontokat tartalmazó kupacból kilógva egy kutyához tartozik.

A kormeghatározás során arra jutottak, hogy a kutyacsont körülbelül 10 200 éves, így legalább kétszáz évet ver a korábban talált legősibb amerikai kutyacsontra.

(a) a kutyacsontmaradvány (b) a több ezer éves kutyacsontok lelőhelyei Amerikában és környékén (c) a legősibb amerikai kutyacsont alaszkai lelőhelye
photo_camera (a) a kutyacsontmaradvány (b) a több ezer éves kutyacsontok lelőhelyei Amerikában és környékén (c) a legősibb amerikai kutyacsont alaszkai lelőhelye Forrás: Coelho et al. 2021

A genomvizsgálat azt is felfedte, hogy a csont gazdája az első ismert kutyafajtához tartozhatott, amit a kutatók szerint körülbelül 23 ezer éve háziasítottak Szibériában. Az alaszkai kutyák és a szibériai ősök genetikai különbségei alapján a kutatók úgy vélik, nagyjából 16 700 éve válhatott külön a két populáció. „Ezzel megvan a genetikai bizonyíték, ha nem is a fizikai bizonyíték, hogy a kutyák már 16 ezer éve Amerikában voltak az emberekkel együtt” – kommentálta a tanulmányt a Science-nek Angela Perri, a Durham Egyetem régésze.

Mivel DNS-vizsgálatok alapján nagyjából erre az időszakra teszik az amerikai őslakosok elválását a szibériai törzsektől, a kutatók szerint egyre világosabb, hogy ekkoriban történtek az első vándorlások Amerikában – a kutyák csontjai pedig jól mutathatják az emberek útvonalait is.

A kutyacsontok egyébként is hasznosak a régészeknek: a csontok egyes izotópjai arról árulkodhatnak, hogy a kutya tengeri állatokat evett, és mivel a kutyák nem a legjobb halászok, valószínűleg az emberek osztották meg velük a halak, fókák vagy bálnák maradékait.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás