A globális felmelegedés miatt a hegyvidék elveszítheti hegyvidék jellegét
A klímaváltozás hatásaira érzékeny hegyvidéki területek jelentős megváltozásával kell számolnunk, ha nem tudjuk megállítani a globális felmelegedést. A Másfélfok a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) munkacsoportjának 2021 októberében átadott jelentéséből készített cikkéből kiderül, hogy a felmelegedés hatására kihalhatnak a hegyekben élő fajok, lerövidülhet a síszezon, és energiaválság is bekövetkezhet.
Ahogy a hőmérsékletnövekedés következtében csökken a hóval fedett területek mérete, az élőlények is egyre kisebb területre szorulnak vissza. Az emberiségre nézve pedig még aggasztóbb, hogy már másfél fokos globális felmelegedés esetén is elveszíthetjük a gleccserekben raktározott vízkészlet nagy részét.
A hegyi klíma és élővilág átalakulása ugyanakkor nemcsak ökológiai katasztrófával fenyeget, hanem a ráépülő szolgáltatószektor összeomlásával és változásával is. Bár kevesebbet síelhetünk, és több lehetőség nyílik majd nyári túrázásra, mégsem mondhatjuk, hogy egyik szemünk sír, miközben a másik nevet, hiszen a hó nemcsak szép, hanem a hegyekben élő fajok fennmaradását is biztosítja, miközben vizet tárol: azt a vizet, amit megihatunk, amiből öntözhetünk és amivel energiát termelhetünk.
Az IPCC jelentése négy fontos kockázati tényezőt nevez meg a hegyi ökoszisztéma sérülésével kapcsolatban:
Földcsuszamlások és árvizek, amelyek világszerte milliók életét tehetik kiszámíthatatlanná. A természeti katasztrófákat nem lehet előre megjósolni, mert az időjárás egyre hektikusabb lesz.
A vízforrások átalakulása okozta kockázatok, amiket egyelőre szimulációkkal próbálnak megbecsülni a kutatók. Az évszakok eltolódásával a rendelkezésre álló vízzel sem lehet úgy tervezni, mint korábban. Ez megnehezíti az öntözést, hatást gyakorol a mezőgazdaságra, végső soron pedig a tányérunkra is: a takarmány- és élelmiszernövények termesztése is veszélybe kerülhet. Ugyanígy akadályozza az vízenergia kihasználását, ami a legjelentősebb zöld energiaforrás világszerte. A hegyi források eltűnésével azonban a fenntartható energia közel hatvan százalékáról le kell mondanunk.
Az ökoszisztéma megváltozása először a fajok felfelé költözésével jár, ami egyre kisebb élőhelyet jelent a még megmaradt állatoknak és növényeknek. Végül a kiszámíthatatlan időjárás és az élettér csökkenése a hegyi élővilág pusztulását okozza. A bennszülött (vagy endemikus) fajok mintegy 84 százaléka a kihalás szélére sodródott.
Eszmei értékek elvesztése, amelyek pótolhatatlanok. A hegyek turisztikai célú hasznosítása is teljesen átalakulhat.
Egyértelmű, hogy a jelenlegi törekvések nem elegendők ahhoz, hogy megmentsük a hegyi élővilágot, ugyanakkor az is látszik, hogy a hegyekben tárolt víz nélkül felborul a ma ismert emberi élet. Ezért a munkacsoport azt javasolja a döntéshozóknak, hogy a a természetalapú megoldásokat keressék, válasszanak klímaalapú okos mezőgazdasági formákat, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a globális hőmérsékletemelkedés ne érje el a 2 Celsius-fokot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: