Az IPCC mintájára megalakult a HuPCC, a magyar klímavédelmi tudományos testület
Kedden, online sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület, vagy rövidebb nevén a HuPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma.
A független, nonprofit szervezet célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait tudományos értékelő jelentésekben összegezze, azokat tudományágakon átívelő konferenciákon mutassa be. A jelentések fő célközönsége a politikai, szakpolitikai és önkormányzati döntéshozók, akik részt vesznek a jelentés témaköreinek meghatározásában, szakmai bírálatában, valamint végső elfogadásában.
A HuPCC tehát saját kutatást, alapkutatásokat nem végez, hanem a műhelymunkákon és konferenciákon keresztül, valamint a hiányzó tudás feltérképezésével, a hiánypótló kutatások ösztönzésével és a szükséges adatok és szakirodalom gyűjtésével segíti elő a klímaváltozás magyarországi vonatkozásait feltáró tudományos értékelő jelentés előkészítését. „Jó lenne megoldani a világ összes problémáját, de a HuPCC csak a jelentés megírására jött létre” – mondta a sajtótájékoztatón Szekér László, a testület elnöke, elismert passzívháztervező építészmérnök.
Az egyesület hivatalos oldala szerint „tevékenysége során figyelembe veszi, hogy az éghajlatváltozás más, fontos környezeti, társadalmi, gazdasági problémákkal kölcsönhatásban veszélyezteti a természeti erőforrások készleteit és minőségét, valamint a megoldásokat is ezen területekre megfogalmazott célokkal együtt kell megvalósítani.” A HuPCC így a jelentés megírásával a természeti és épített környezet megóvását, a társadalom fenntartható fejlődését tekinti elsődleges céljának.
Ahogy az IPCC is kizárólag kormányoktól fogad el támogatást, úgy a HuPCC is csak a kormánnyal és az egyes önkormányzatokkal kíván együttműködni – politikai megfontolásoktól, pártoktól és gazdasági irányzatoktól függetlenül. A szervezet tevékenységének alapját a „tudományosan megalapozott független, pártatlan és elfogulatlan álláspont, az inkluzivitás, átláthatóság, tényszerűség és tudományos hitelesség, együttműködés, a szakmai szempontok és diszciplináris megközelítések sokféleségének tisztelete” jellemzi.
Jön az első nagy magyar klímakonferencia
A HuPCC megalakulásának folyamata egy 2018. novemberi tudományos konferenciával vette kezdetét Budapesten, majd az IPCC-jelentések összeállításnak mintájára a tervezett nemzeti jelentés tartalomjegyzékének kialakítására került sor a 2019. május 28-29-én rendezett újabb konferencián, a Szegedi Tudományegyetemen. A javasolt tartalomjegyzéket aztán az ITM Tárcaközi Éghajlatváltozási Bizottsága is jóváhagyta, és kijelölték annak a konferenciának az időpontját, amely a Nemzeti Értékelő Jelentés vezető szerzőinek kiválasztási folyamatát segíti majd.
A 2021. április 12. és 15. között megrendezésre kerülő Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia céljai között szerepel, hogy feltérképezze a klímaváltozással foglalkozó hazai kutatókat, fórumot biztosítson a szakmai közösség megismerésére, és erősítse az éghajlatváltozással foglalkozó magyar kutatók közösségét, segítse az együttműködést az egymástól távolabb eső tudományterületek között is.
A konferenciára különös tekintettel várják a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányokat végző fiatal kutatók és doktoranduszok jelentkezését, mert szeretnék, ha az egyes tudományterületek képviselői minél korábban megoszthatnák egymással a kutatási eredményeiket –mondta el a sajtótájékoztatón Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutató professzora és az IPCC egyik alelnöke, aki a HuPCC alelnöke és szóvivője is egyben. Ettől függetlenül természetesen a tapasztalt klímakutatók jelentkezését is várják a konferenciára március 7-ig.
A HuPCC tudományos értékelésének célja a kormányzati szféra (állami, megyei és települési), valamint egyéb szereplők (pl. üzleti szféra, intézmények, civil szféra) döntéshozóinak tájékoztatása az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményekről, mind az előrejelzések, hatások, alkalmazkodás, mind a mérséklés terén.
A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület tagjai:
- Antal Z. László (tudományos főmunkatárs, ELKH TK Szociológiai Intézet)
- Bándi Gyula (a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes)
- Bartholy Judit (egyetemi tanár, ELTE Meteorológiai Tanszék)
- Bidló András (intézetigazgató, dékán, egyetemi tanár, Soproni Egyetem)
- Szalmáné Csete Mária (habil. egyetemi docens, BME Környezetgazdaságtan Tanszék)
- Fajzi György (pszichológus)
- Felsmann Balázs (kutató főmunkatárs, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont)
- Gál Tamás (tanszékvezető helyettes egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem TTIK, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék)
- Huszár András (alapító-igazgató, Green Policy Center; doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
- Jolánkai Márton (egyetemi tanár, professor emeritus, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
- Kőrősi Csaba (igazgató, KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága)
- Márta Irén (igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért)
- Mika János (egyetemi tanár, Eszterházy Károly Főiskola)
- Nagy Orsolya (fejlesztéspolitikai tanácsadó, Nyugat-Balkáni Zöld Központ)
- Nemes Csaba (fenntartható fejlődés főosztály vezetője, MEKH)
- Nobilis Márió (mb. tanszékvezető, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
- Páldy Anna (szakértő, Nemzeti Népegészségügyi Központ)
- Pribéli Levente (humánökológia szakos egyetemi hallgató, a Fridays For Future mozgalom egyik hazai aktivistája)
- Selmeczi János Pál (osztályvezető, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály)
- Sulyok Katalin (adjunktus, ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék)
- Szekér László (okl. Építészmérnök MSc, Vezető tervező, CEPHD)
- Tálas Péter (intézetvezető, tudományos főmunkatárs, NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet)
- Ürge-Vorsatz-Diána (a Közép-Európai Egyetem Professzora, az IPCC III. munkacsoportjának alelnöke)
- Vadovics Edina (szakmai vezető, GreenDependent Intézet)
- Vaszkó Csaba (fenntarthatósági tanácsadó)
- Zsebeházi Gabriella (kutató, Országos Meteorológiai Szolgálat)
- Zlinszky János (egyetemi docens, NKE Víz és Környezetpolitikai Tanszék)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: