A lignitnek búcsút int, de valódi zöldülés helyett gázt és szemetet is égetne az átalakuló Mátrai Erőmű
A szén kivezetése a villamosenergia-termelésből több szempontból is egyre sürgetőbb. A szénkorszak vége egyrészt a klímaváltozás elleni küzdelem alapvető feltétele, másrészt a szénalapú energiatermelés a megújuló energia technológiáinak folyamatos költségcsökkenésével és az Európai Unió szén-dioxid-kvótaárainak növekedésével gazdasági szempontból is egyre inkább versenyképtelenné válik a zöld energiát hasznosító befektetésekkel szemben.
Magyarország utolsó szénerőműve, a visontai székhelyű Mátrai Erőmű (teljes nevén MVM Mátra Energia Zrt.) hazánk áramellátásának több mint 10 százalékát biztosítja, így stratégiai fontosságú létesítménynek számít. Emellett azonban a Heves megyében, Gyöngyöstől 13 kilométerre fekvő erőmű a szénalapú technológiából adódóan az ország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékát, az energiaszektor kibocsátásának közel 50 százalékát adja. Az erőmű lignittüzelésű blokkjait a visontai és a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található bükkábrányi, összesen 1400 hektár nagyságú lignitbányák látják el szénnel (a lignit fás szerkezetű, alacsony fűtőértékű, de viszonylag könnyen kitermelhető szénfajta). A vállalat fontos foglalkoztató a környékbeli településeken: a körülbelül 2100 az erőműben és a bányákban dolgozó munkavállaló mellett beszállítói lánca – például a bányagépek karbantartói – és a Mátrai Erőmű Ipari Parkban letelepedett vállalatok további több ezer munkahelyet biztosítanak Visonta, Bükkábrány és környékbeli települések lakóinak. Bár Magyarország Nemzeti Energia és Klímaterve hivatalosan 2030-ra tűzte ki az időpontot, amikor az erőműben végleg megszűnik a lignit égetése, az elavult technológiával működő blokkok engedélyezési ideje már 2025-ben lejár. Mivel ezt a jelenlegi tervek szerint a vállalat nem kívánja meghosszabbítani, a szén korszak vége már 2030 előtt elérkezhet Magyarországon.
A hazai éghajlatvédelmi törekvések fontos pillére az erőmű lignitblokkjainak leállítása. Ezután azonban az erőmű nem zár be, hanem átalakul, és a jelenleg főleg szénalapú energiatermelés helyett alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákat alkalmazó villamosenergia-termelésre áll majd át.
Mivel a Mátrai Erőmű a helyi és a megyei gazdaságban is jelentős szerepet játszik, a lignit kivezetése az erőmű térségének gazdaságára és lakóira nézve is széleskörű és gyors változást von majd maga után. Az erőműtől háztartások ezreinek jövedelme függ, így az átállás nemcsak a közvetlen munkavállalókat érinti. Képes lesz-e vajon az erőmű térsége lehetőséget kovácsolni az energiaátmenet adta kihívásokból, és zöldebb, fenntarthatóbb irányba fejlődni?
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet COAL-OUT projektje során 2021 márciusa és decembere között lakossági kérdőívvel, helyi érdekelt felekkel készített interjúkkal és lakossági fórumok során vizsgálta a tervezett lignitkivezetés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. A projektben született tanulmány a várható hatások összefoglalása mellett kritikákat és lehetséges megoldásokat is felsorakoztat a helyi energiaátmenettel és a Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatban.
Az erőmű átalakításának jelenlegi terve – valóban ez a legjobb irány?
Ahhoz, hogy valóban értékelni tudjuk a Mátrai Erőmű dekarbonizációs terveit, fontos megvizsgálni, hogy az erőmű lignitet felváltó új technológiái valóban biztosítani tudják-e a javuló levegőminőséget, a környezet- és egészségvédelmet, vagy további légkörszennyezéssel járnak majd, még ha nem is olyan mértékűvel, mint a most elégetett lignit.
A Mátrai Erőmű villamosenergia-termelése ma elsősorban a 884 MW összteljesítményű lignitblokkokkal történik, de emellett a portfólió része egy 66 MW teljesítményű gázblokk, illetve egy 36 MW-os naperőműves létesítmény is, amelyeket a korábbi visontai és bükkábrányi zagyterületekre telepítettek.
A jelenlegi átalakítási tervek szerint az erőmű bezárt lignitbányáinak területén egy 500-650 MW teljesítményű gázturbinás blokk, egy 38 MW teljesítményű hulladék- (refuse derived fuel, RDF) és biomasszablokk és egy 200 MW-os napelempark épül majd.
Az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. tervei szerint tehát a jelenlegi közel 1000 MW-os termelési egységeket közel megegyező teljesítményű, elsősorban gáz, emellett hulladék, biomassza és megújuló napenergia alapon termelő technológiák váltják majd fel, amelyek az előrejelzések szerint évi 3 millió tonnával kevesebb szén-dioxiddal terhelik a légkört. A dekarbonizáció tehát részben megtörténik, de a számítások alapján éves szinten továbbra is körülbelül 1 millió tonna CO2 kerül majd a légkörbe a Mátrai Erőmű termelési egységei által, tehát az erőmű korántsem válik emissziómentessé az átalakulással.
De milyen milyen klímavédelmi, levegőminőségi és energiastratégia kockázatokat rejtenek magukban a tervben szereplő egyes technológiák?
Az átalakítási terv környezeti és stratégiai kockázatai
A gázturbinás blokkok megtermelt MWh-ként 35 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki ugyan, mint a lignitblokkok, de a termelés továbbra is jelentős mértékű emisszióval járna. Egy új földgázalapú beruházás alapjaiban veszélyezteti Magyarország éghajlatvédelmi törekvéseit és a 2020. évi XLIV. Klímavédelmi törvényében foglalt, 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérését.
A klímavédelmi szempontok mellett a gázalapú fejlesztés legnagyobb stratégiai hátránya, hogy jelentős hazai készletek hiányában földgázimportra szorulunk, és a gáz nagy részét Oroszországtól szerezzük be. Oroszország jelenlegi geopolitikai helyzete és a gáz világpiaci árának folyamatos növekedése miatt a gázturbinás technológiába történő beruházás tovább növelné Magyarország jelenleg is nagyfokú energiafüggőségét, így beláthatatlan gazdasági és stratégiai kockázatokat rejt.
Ha az ország energiaellátásának függetlensége és a karbonsemlegesség elérése valóban prioritás, energiaellátásunknak megújulóenergia-rendszerekre kellene támaszkodnia, amelyekben a fosszilis energiahordozóknak, így a gáznak sem lehet további szerepük. Az erőmű gázturbinás fejlesztési terveivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a környezeti kockázatok mellett gazdasági és stratégiai szempontból érdemes-e befektetni egy olyan technológiába, amelyet a klímaváltozás elleni harc miatt a következő évtizedekben – a lignithez hasonló módon – előbb-utóbb szintén ki kell majd vezetni az energiaszektorból.
Az erőmű lignitblokkjaiban körülbelül 10 százalékos bekeverési arányban jelenleg is zajlik a biomassza és az RDF, vagyis másodlagos, kommunális és szelektív hulladék égetése, és a tervekben foglalt 38 MW teljesítményű RDF- és biomasszakazán telepítésével ez a technológia még nagyobb szerepet kapna a termelésben 2025 után.
Az RDF-felhasználás, ami gyakorlatilag egyet jelent a hulladék energetikai hasznosításával, erősen megosztja a közvéleményt és a tudományt. Előnye, hogy hulladékot semmisít meg, megkímélve ezzel a környezetet és a klímát a szemétlerakással és -tárolással légkörbe jutó metántól, ami a szén-dioxidnál körülbelül 80-szor erősebb üvegházhatású gáz. A hulladékalapú energiatermelés azonban a földgázhasznosításhoz hasonlóan szén-dioxid-emisszióval jár, és tovább erősíti a klímaváltozást. Az üvegházgáz-kibocsátás mellett pedig a felhasznált alapanyag nem megfelelő ellenőrzése és szűrése esetén a hulladékégetéssel további egészségre káros anyagok távozhatnak a levegőbe, veszélyeztetve ezzel a környéken élők egészségét.
Egy hulladékégető megaberuházás további kockázata, hogy az semmiképp nem a hulladéktermelés csökkentését és a szemét újrahasznosítását fogja ösztönözni, pedig ezek a fenntartható hulladékkezelés optimális módjai.
A megújuló energiaforrások szerepe a tervekben
A lignitkorszak után a Mátrai Erőmű a fosszilis és további légköri szennyezéssel járó technológiák mellett a megújuló energiaforrások, elsősorban napenergia hasznosításra is alapoz; jelenlegi 36 MW-nyi naperőműves teljesítményét további 200 MW-tal kívánja bővíteni. A mostani átlagos napelemes kapacitással számolva, de attól függően, hogy a telepítés idejére mekkora teljesítményre képesek fejlődni a napelemek, a 200 MW-nyi napelemes létesítmény körülbelül 600 hektárnyi földterületre telepíthető. A tervezett fotovoltaikus rendszerek az erőművet jelenleg kiszolgáló lignitbányák helyére kerülnek majd a területek kármentesítése után, ugyanis a lignitblokkok leállásával a fennmaradt visontai és bükkábrányi bányák lignitkitermelésére sem lesz már szükség.
A tervekben szerepel a biomassza hasznosítása is, ami jelenleg a megújuló energiaforrások körébe tartozik, ám számos fenntarthatósági szempontnak kell érvényesülnie ahhoz, hogy a biomassza felhasználását valóban megújulónak tekinthessük. Mivel a biomassza alapú energiatermelés tápanyagforrást vesz ki az ökológiai rendszerekből, a talaj és ökoszisztéma megújulását veszélyeztetheti, ha a felhasznált erőforrás megújulása nem biztosított. Ráadásul a szállítás is üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, ezért a valós karbonlábnyom kiszámításához fontos figyelembe venni, hogy milyen távolságról, milyen szállítási móddal érkezik a helyszínre a biomassza-alapanyag. Ha az erőmű közvetlen környékére esetleg olyan faipari, például bútorgyártó vállalatok települnek, amelyek mellékterméke adhatná a biomasszatüzelés a nyersanyagát, a szállítás minimalizálásával fenntartható forrást biztosíthatnak az erőmű számára.
Mi lehetne akkor a jó megoldás az átalakításra?
A további szennyezéssel járó technológiákba történő befektetés mindenképp felülvizsgálandó: a Mátrai Erőmű energiatermelésének olyan technológiákra kell átállnia, amelyek a leginkább védik a környezetet és az emberi egészséget, és nem járnak további légköri szennyezéssel, mint a gáz- és hulladékalapú energiatermelés. Mivel a környezeti terheléssel járó blokkok megépülésük után feltehetően még évekig, évtizedekig működnének, az ilyen technológiákba történő befektetés magában hordozza a lock-in hatás veszélyét, azaz egy rosszul megtervezett beruházással vagy nem megfelelően kiválasztott technológiával évtizedekre konzerválunk egy egészségre és a környezetre ártalmas technológiát.
A jelenlegi, egy telephelyen történő, centralizált jellegű energiatermelés helyett érdemes megfontolni a decentralizált energiatermelést. Ha a Mátrai Erőmű jelenlegi központosított termelését felváltanák a környéken jobban elosztott naperőművek, illetve kisebb biomassza- és biogázerőművek, csökkenteni lehetne az áramtermelés centralizálását, és rugalmasabbá lehetne tenni a rendszert.
Bár a jogszabályi akadályok miatt ez most nem lehetséges, a jövőben megfontolandó a szélenergiába történő beruházás is, hiszen az új technológiákkal már az erőmű közvetlen környezetében is elérhető a gazdaságos szélenergia-hasznosítás, amire a rekultivált bányaterületek is alkalmasak lehetnek. (Az új szélerőművek magyarországi telepítését ma Európában sőt a világon is példátlan jogszabály tiltja, de a szabályozás teljesen idejétmúlt, és előbb-utóbb szükség lesz a tilalom feloldására.)
A lignitkivezetés lehetőség lehet arra, hogy kizöldüljön a térség
A Mátrai Erőmű jelentősége az energiatermelésben és a foglalkoztatásban is folyamatosan csökkent ugyan az utóbbi évtizedekben, de a Heves megyei iparkamara 2019-es elemzése szerint továbbra is az egyik legnagyobb hozzáadott értékkel és foglalkoztatott állománnyal rendelkező vállalkozás Heves megyében. Ebből következik, hogy az erőmű jövőjének alakulása az egész megye gazdasági fejlődésére nézve fontos, a vállalat pedig még inkább hatással van a közvetlen környékén található településekre, amelyek az erőmű és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások közelsége miatt iparűzési adóbevételhez jutnak.
Az Energiaklub lakossági kérdőívvel, a lakossági fórumok és a témában érintett felekkel készített interjúk során felmérte, a megkérdezettek gazdasági jövőképét; azt, hogy milyen kihívásoktól tartanak az erőmű átalakítása kapcsán, illetve azt, hogy szerintük milyen lehetőségeket kínálhat a lignitkivezetés és a 2025 utáni korszak.
A kérdőívre érkezett 420, elsősorban Visonta környékéről származó válaszból az látszik, hogy a kitöltők a pénzügyi támogatások után a lignitkivezetés hatására javuló környezeti állapotban látják az átalakítás kínálta legnagyobb lehetőséget, illetve abban, hogy a lignitkivezetés miatt korszerűbb, kevésbé szennyező energiaforrást felhasználó fűtési rendszerekre állhatnak majd át. Ezek a szempontok nagyobb értéket képviseltek az olyan gazdasági előnyöknél, mint új vállalkozási területek megjelenése, az álláslehetőségek vagy az újabb befektetések és a nagyvállalatok letelepedése.
Az Energiaklub lakossági kérdőívében szerepelt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a kitöltők szerint a Mátrai Erőmű környéki települések gazdaságának milyen szektorokra kellene koncentrálniuk a jövőben.
Az eredmények alapján a kitöltők úgy látják, hogy a térségnek elsősorban a megújuló energiaiparra kellene átállnia; ez után a mezőgazdaságra, a turizmusra és a vendéglátásra érkezett a legtöbb szavazat.
Milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie a térségnek?
Annak ellenére, hogy az erőmű a lignit kivezetése után nem zár be, hanem folytatja működését, alapvető kérdés az átalakítással kapcsolatban, hogy a tervezett új technológiák, fejlesztések képesek lesznek-e pótolni a lignitbányászatának és a belőle származó energia termelésének leállításával kieső GDP-t. Ha az erőmű gazdasági jelentősége csökken, az rosszat tesz Heves megye gazdaságának: a települések kevesebb iparűzési adóbevételhez jutnak, az erőmű és a hozzá kapcsolódó vállalkozások dolgozóit pedig elbocsáthatják.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a helyiek szeretnék, ha a térség a korábbi szennyező tevékenység után a megújuló energiaforrások, a zöld gazdaság, a turizmus és a vendéglátás területén fejlődne. Az erőmű jelenlegi átalakítási tervei közül azonban a további levegő- és környezetszennyezéssel járó gáz- és hulladékhasznosításra alapozó fejlesztések nem összeegyeztethetők az áhított zöld arculattal, és veszélyeztethetik a térség zöld átállását.
A feltételezett veszélyek elsősorban a munkahelyek elvesztéséhez kapcsolódnak: a kitöltők leginkább attól tartanak, hogy az erőműhöz kötődő vállalkozások megszűnnek, illetve attól, hogy az átalakítás tömeges munkanélküliséghez vezet.
A tömeges munkanélküliséggel kapcsolatos félelem az erőmű vezetése és a környékbeli települések lakóival készített interjúk alapján nem megalapozott, ugyanis a helyi vállalatok egyértelmű szakemberhiányban szenvednek. Az átalakításból adódó leépítésektől való félelemnek ugyanakkor van valós alapja. A Mátrai Erőmű jelenleg az erőműben és a még termelő visontai és bükkábrányi lignitbányáiban körülbelül 2100 munkavállalót foglalkoztat, emellett a beszállítói láncának és 2007-ben alapított ipari parkjának vállalkozásai további munkahelyek ezreit biztosítják a környéken.
Az erőmű jelenlegi dolgozóinak átlagéletkora magas; várhatóan körülbelül 500 munkavállaló vonul majd nyugdíjba 2025-re. Az erőmű új típusú tevékenységeivel, gáz-, hulladék-, biomasszablokkjainak és naperőműveinek építési és karbantartási munkálataival, illetve a bányaterületek évekig eltartó kármentesítésével továbbra is foglalkoztatni tudja majd a mostani munkaerő egy részét. Az új típusú tevékenységek azonban várhatóan kevésbé lesznek majd munkaerőigényesek, így a dolgozók egy részének elbocsátása várható. A beszállítói lánc és az ipari park vállalatai szempontjából pedig kérdés, hogy a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva meg tudják-e majd őrizni a munkahelyeket, vagy 2025 után kivonulnak a térségből, esetleg megszűnnek.
Mi lehet a megoldás a térség méltányos átmenetére?
Visonta és környéke a jövőben akkor lehet a legkevésbé kitett a Mátrai Erőműhöz hasonló nagyvállalatok átalakításának, ha képes gazdaságát minél több lábra helyezni, és csökkenteni függő viszonyát néhány nagy gazdasági szereplőtől. A térség gazdasági stabilitását növelheti, ha sokkal inkább egy helyi értékekre építő, erős kis- és középvállalkozási szektor épül ki, amelynek hosszú távú fejlődése garantált, és nem fenyegeti a lignitszektorhoz hasonló leépítés. A lehetséges fejlesztések jó iránya lehet a zöld gazdaság és megújulóenergia-ipar, amit a kutatás szerint a helyiek is támogatnának.
A megújulóenergia-iparra és zöld gazdaságra történő átállás olyan lehetőség, amit kihasználhatnak a lignitkivezetés által veszélyeztetett erőmű munkavállalói, a beszállítók és az ipari park vállalatai is: vállalati tevékenységeiket átszervezhetik, a már hasznosítható tudással rendelkező dolgozóikat átképezhetik. Ha az erőmű a helyi kisvállalkozásokat vonja be a bánya rekultivációs folyamataiba, megújulóenergia-fejlesztési projektjeibe, azzal munkahelyeket őrizhet meg, újakat teremthet, és növelheti a térség vállalkozásinak hozzáadott értékét, erősítve az érintett megyék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves gazdaságait.
Az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapja és az erőmű átalakítását célzó Európai Uniós finanszírozási projektnek köszönhetően a jövőben jelentős pénzügyi források állnak majd rendelkezésre a zöld gazdaság területén működő helyi kis és középvállalkozások indítására. A támogatási források hatékony felhasználása és a helyi vállalkozóknak a zöld átállásban, a térség fejlesztésében való részvétele lehet annak a kulcsa, hogy a visontai erőmű környéke a lignitkorszak után, az energiaátmenet kihívásaiból előnyt kovácsolva gazdasági és környezeti szempontból is fenntarthatóbb jövő irányába fejlődjön. Az érintett dolgozók méltányos munkaerőpiaci átmenetéhez a Mátrai Erőműnek és az államnak minden rendelkezésre álló eszközt és támogatást biztosítania kell, elsősorban ahhoz, hogy megfelelő átképzést kapjanak, és a munkanélküliség semmiképpen ne veszélyeztesse őket.
A szerző az Energiaklub szakértője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: