Ha ilyen ütemben terjednek a megújuló energiaforrások, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet
Egy brit klímaügyi think-tank friss jelentése szerint 2021-ben minden eddigi rekordot megdöntött a nap- és szélenergia felhasználása: a világ áramfogyasztásának 10 százaléka származott napelemekből vagy szélturbinákból. Az áram iránti igény folyamatosan nő, de minél nagyobb részét lehet megújuló forrásokból fedezni, annál közelebb kerülhet a párizsi egyezményben rögzített másfél fokos klímacél elérése.
A trendek mindenesetre biztatók: míg 2020-ban az előállított áram 1 százaléka származott ezekből a forrásokból, 2021-re ez az arány 10,3 százalékra emelkedett. Az elmúlt két év legnagyobb fejlesztései Hollandiában, Ausztráliában és Vietnamban mentek végbe, ezekben az országokban mostanra az áram 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állítják elő.
Dave Jones, a jelentést összeállító Ember nemzetközi programjának vezetője szerint abban az esetben, ha 2030-ig évente 20 százalékkal nő ezeknek a forrásoknak a felhasználása, a párizsi klímacélok is megvalósulhatnak – ez azonban nem lesz egyszerű. Ahhoz, hogy nagyobb teret nyerhessenek ezek az energiaforrások, a bürokrácián is enyhíteni kell: az orosz gázfüggőség enyhítése miatt sok ország amúgy is a nap- és szélenergia irányába kacsintgat, de a bonyolult engedélyeztetési folyamatok gyakran gátolják a gyors átállást.
Jones mindemellett aggasztónak nevezte, hogy a tavalyi évben a szénerőművek által előállított aránya is megnövekedett. Ebben a fő bűnös Kína, viszont az országban szintén rekordmennyiségű fejlesztés történt az elmúlt évben a víz-, szél- és naperőművekben, így Jones abban bízik, hogy idővel sikerül mérsékelni a szénerőművek szerepét az országban.
A függőség enyhítése
Jones szerint az orosz-ukrán háborúnak fordulópontot kellene jelentenie a világ energiapolitikájában: miután a földgáz ára a tízszeresére emelkedett, mindenkinek az az érdeke, hogy a lehetőségeihez mérten belföldön állítsa elő a felhasznált energiát. Három civil szervezet, a Bellona, az E3G és a Regulatory Assistence Project múlt heti közös jelentése szerint ez az idő már nincs is messze: megfelelő fejlesztésekkel az európai orosz gázimport 66 százaléka kiváltható lenne megújuló forrásokkal.
Nemrégiben Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára is energetikai fordulatra figyelmeztetett a háború miatt, igaz, ő éppenséggel arra, hogy ha az egyes országok a fosszilis energiahordozók fokozott használatával reagálnak az orosz agresszióra, végképp tarthatatlanná válhatnak a klímacélok.
Francesco La Camera, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) főigazgatója is a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta: szerinte ezzel egyszerre lehet mérsékelni a klímaváltozás okozta fenyegetést és biztosítani az országok gazdaságos energiaellátását. La Camera szerint a fosszilis üzemanyagokba történő befektetés hosszabb távon nem is kifizetődő, ráadásul a váltással csökkenthető az importfüggőség is – jelenleg a Föld népességének 80 százaléka él olyan országban, amely energiaimportra szorul, miközben a megújulók a világ minden pontján elérhetőek lennének.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: