Az előrejelzések szerint az atomerőművek termeléskiesése hosszú távon 1,4 és 2,4 százalék közül alakul a klímaváltozás miatt, miközben már 1-2 százalékos csökkenés is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozhat. Mit lehet tenni?
A szélturbinák azonos névleges kapacitás mellett több energiát termelnek, mint a napelemek, és mára a költségük és a kibocsátási egyenlegük is vetekszik a napelemekével. Magyarországon viszont 2011 óta különböző rendeletek teszik lehetetlenné a szélturbinák telepítését. Miért?
Magyarország utolsó szénerőművének lignitblokkjai a tervek szerint éveken belül leállnak, és a Mátrai Erőmű az eddiginél környezetbarátabb energiatermelésre vált. De mennyire környezetbarát a tervekben a napelemek mellett szereplő 500-650 megawattos gázturbinás blokk és a 38 megawattos hulladék- és biomasszablokk?
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Hogyan közlekedünk Budapesten 5-10 év múlva? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk első, online beszélgetése már megnézhető, meghallgatható videó- és podcastcsatornáinkon is.
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.