Úszó naperőművekkel szabadulna Dél-Korea a szén fogságából
A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb ígéretét tartogató napelemfarmok egyik hátránya, hogy meglehetősen nagy a helyigényük, de egy nemrég bemutatott dél-koreai projekt megmutatta, hogy a kevés szárazföldi területtel rendelkező országok is szabadulhatnak az importált fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás rabságából.
Az nagy népsűrűségű, iparosodott ország déli részén található Hancshon megye egyik, 20 kilométer hosszan elterülő víztározóján több mint 92 ezer napelemből építettek fel 17 óriási, szilvavirág-alakú úszó erőművet, amelyek együttesen 41 megawatt energiát képesek termelni – ez a projektet kivitelező Hanwha Solutions szerint 20 ezer otthon, vagy 60 ezer ember áramellátását fedezi.
„Dél-Koreának hatalmas mennyiségű megújuló energiára van szüksége ahhoz, hogy elérje a klímacélját, és az úszó napenergia is része lehet a megoldásnak, mivel nem igényel földterületet, és nem zavarja a lakosokat” – mondta a Bloombergnek Kim Dzsiszok, a Greenpeace Korea klíma- és energia-szakértője. Az erőmű novemberi megnyitóján Mun Dzsein dél-koreai elnök kijelentette, hogy az úszó napenergia segíthet az országnak elérni a célját, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, akár 9,4 gigawatt pluszteljesítmény biztosításával, ami kilenc atomreaktor teljesítményének felel meg.
Az úszó naperőművek Ázsiában különösen divatosak, mivel a népsűrűség és a kiterjedt mezőgazdaság miatt sem városi, sem vidéki területek nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben. Thaiföldön tavaly építették meg a világ legnagyobb víz- és úszó napenergiára épülő hibrid erőművét, Szingapúrban egy 60 megawattos erőművet kezdtek építeni egy víztározón, míg Indiában 2023-ra tervezik befejezni az Omkareshwar-gát területén épített gigantikus, 600 megawattos úszó erőművet.
A víztározók tulajdonosainak duplán vonzó lehet az úszó napenergia, hiszen nemcsak új bevételi forrást jelent, hanem a párolgást is csökkenti. Az erőművek előnye, hogy könnyebben csatlakozhatnak az elektromos hálózatra, mondjuk egy vízerőmű meglévő kapcsolatán keresztül, vagy mert a víztározók általában közel esnek a városi területekhez. A napelemek ráadásul az algavirágzás korlátozásában, a víz pedig segít hűvösen tartani a paneleket a melegebb éghajlatokon, így növeli azok hatékonyságát. Hátrányuk azonban, hogy költségesebb a megépítésük: a Világbank szerint az úszó rendszerhez szükséges egyedi elemek és az ellenállóbb elektromos alkatrészek miatt körülbelül 18 százalékkal drágábbak a vízi napenergia-projektek a szárazföldieknél.
A víztározót kezelő kormányzati cég a projekt bejelentésekor felajánlotta a befektetés lehetőségét a helyi lakosoknak, egyesek pedig munkát is kaptak az építkezés során. Végül nagyjából 1400 lakos élt a befektetéssel, összesen 3,1 milliárd vonnal (878 millió forinttal), vagyis a teljes költség közel 4 százalékával járultak hozzá a beruházáshoz, és 20 év alatt 10 százalékos hozamra számítanak. A virágalakú elrendezés is a helyiek ötlete volt, hogy akár turisztikailag is vonzóvá válhasson a naperőműprojekt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: